Jelenleg az ujjlenyomatok vizsgálata a személyi azonosítás legelterjedtebb módja, ám nem mindenkinél alkalmazható, hiszen a pékek vagy a kőművesek esetében a jellegzetes bőrbarázdák szabályosan lekophatnak. Hatékony azonosítási módszer a szem ideghártyájának, a retinának a letapogatása is, ehhez azonban a vizsgált személynek közvetlen közelről kel belenéznie a készülékbe. Az arcfelismerő rendszereket megtévesztheti a vizsgált személy arckifejezése — az azonosítás alatt az érintettnek semleges arckifejezéssel kell maga elé merednie. Rá­adásul a korral arcunk is átalakul — a szarkalábak és az öregedés egyéb jelei szintén zavarják az azonosítást.
Mark Nixon, a Southamp­toni Egyetem elektronikai és informatikai intézetének professzora szerint mindeme nehézségek fel sem merülhetnek a fülkagyló esetében, amely egy sor egyedi jellegzetességgel rendelkezik. Alakja nem változik életünk folyamán, legfeljebb kissé megnagyobbodik, és megnyúlhatnak valamelyest a fülcimpák. ,,Egy sor olyan képződmény található a fülkagylón, amelyek alkalmasak a mérésekre, s egyéniek, megismételhetetlenek minden személy esetében" — hangsúlyozta a kutatást irányító Mark Nixon. A professzor munkatársaival olyan rendszert dolgozott ki, amely képes ,,letapogatni" a fülkagylókat, lemérve azok ,,szer­kezeti egységeit", majd a felvételt összehasonlítani az adat­bázissal. A kutatók 252 személy fülkagylóján tesztelték a módszert, amely 99 százalékos pontossággal működött.
Mark Nixon professzor reményei szerint a rendszert a reptereken alkalmazhatják majd, hogy letapogassák az érkezők fülkagylóját, miközben az utasok útlevélvizsgálaton esnek át. ,,Mindössze egyetlen dolog akadályozhatja a fülkagylók leta­pogatását, s ez a haj" — hangsúlyozta Mark Nixon, aki az azonosítási rendszert a IV. Nem­zetközi Biometriai Konferen­cián ismertette.