,,Megőrződött a kutyák szőrzete s az összes foguk" - hangsúlyozta Jesus Holguin, a Pacha-camac Múzeum régésze, hozzátéve, hogy a hely-színen négy gyermekmúmiát is felfedeztek. A vászonba betekert kutyatetemeket a romváros egyik agyagtéglából emelt piramisában temették el, a mumifikált ebeket október végén fedezték fel. Az archeológusok meggyőződése szerint az állatokat egy temetéssel kapcsolatosan ajánlották fel az isteneknek, ám mint Isabel Cornejo régész rámutatott, nem ismeretes, hogy valamilyen magas rangú inka személyiségről van-e szó. Azt még nem sikerült megállapítani, hogy milyen fajtájú kutyák lehettek. Annyi mindenesetre már bizonyos, hogy nem az ókori őshonos, szőrtelen perui kutyákról van szó, vagy a pásztorkutyákról, amelyek maradványait a 900 és 1350 között Peru déli részén virágzott Chiribaya-kultúra népének temetőiben fedezték fel. ,,A kutyák erős fogazata arra enged következtetni, hogy háziasított állatok, amelyeket vadászat céljára tenyésztettek ki" - magya-rázta Enrique Angulo szakértő. A kutatók röntgenvizsgálatoknak vetik alá a múmiákat, hogy kiderítsék, milyen fajtájú kutyák lehettek. De-nise Pozzi-Escot, a Pachacamac Múzeum igazgatója szerint a leletek révén a tudósok bővíthetik az ősi perui kutyafajtákra vonatkozó ismereteiket. A kutyák maradványai igen jó állapotban maradtak fenn, köszönhetően a talaj minőségének, valamint a perui partvidék éghajlatának, ahol igen ritka az eső.
Pachacamac a legfontosabb vallási központ volt a perui partvidék középső részén. Az épületek és templomok többsége az inka hódítás előtt, Kr. u. 800-1450 között épült. Zarán-do-kok ezrei látogatták Pachacamacot, hogy elhozzák az isteneknek szánt gazdag ajándékaikat, a helyszínen nem volt ritka az emberáldozat sem.