Elképzelem: Mikor az Úr átadta Mózesnek a keresztény világ alaptörvényét, a tízparancsolatot a Sinai-hegyen, a hegy túloldalára már megérkezett a Sátán pénzzel a zsebében, hóna alatt az Emberjogi Chartával, hogy megkezdje szétrombolni Isten alkotását.
Valóság: Előttem a völgyben gyéren lakott székely falucska. Piros tetejű házai közül fehér templomtorony emelkedik az égre. Torony, mely lakóinak hite, törvénye és reménysége volt száz meg száz éven át. Oly kedves látvány e régi, keresztény világunkból, hol őseink éltek Isten akarata szerint. Nehéz hétköznapjaik szakadatlan munkával teltek — és munkájuk becsületet szült, a becsület pedig több volt a pénznél. Gyermekeiket tisztességre és parancsolatokra tanították, nem jogokra. Munkára nevelték őket, nem pénzszerzésre, és soha nem építettek a templomnál nagyobb házat. Micsoda harmóniában éltek a világgal és annak Teremtőjével!
De nem is olyan rég a tengeren túl megépült az első felhőkarcoló, sokkal magasabb bármelyik templomnál. Benne a pénzintézetek kaptak helyet, nem a tízparancsolat. A pénz lett az új hit, az új világrend szimbóluma. Imádatára szerte a világon egyre magasabb épületeket emeltek, árnyékukban a templomok falára műemléktábla került, és turisták látogatják.
Az apostolok szerepét ügyvédek vették át, akik láthatatlan bankárok sugallatára száz meg száz parancsolatot kovácsoltak a pénz szolgálatára. Az új vallás ,,papjai" a politikusok. Ők osztják a ,,hitet" mindenki számára cím és rang szerint. A részesedés legalsó fokán Isten csúffá tett parancsolata, a munka áll, az összes keresztény értékrenddel együtt. Fent, a csúcson, a sötét paktumok birodalmában a sok pénz birtokosai, földi világunk vitathatatlan urai pöffeszkednek, kiknek tornyai magasabbak Isten házánál, gyümölcsei nagyobbak, s törvényei (az emberi jogok) fölülbírálják a tízparancsolatot.
Itt már semmi sem a Teremtőé. Mindent megvett a pénz, javainkat, lelkünket és vasárnapjainkat. Hatalmas erejét szerte a világon zsoldos hadsereg biztosítja, vonzatát meg a tévétársaságok.
Az ebből a harcból vesztesen kikerült keresztény falvak lakói már rég tömbházban élnek. Ők a pénz igazi rabszolgái, kik mindenért drágán megfizetnek. Este a képernyő előtt a mindennapi pénzükért ,,imádkoznak" a toronyban székelő nyakkendős kisistenekhez. Kiszolgáltatottság, bosszúság és tehetetlenség érzése tölti el őket, mielőtt nyugtalan álomba szenderülnek. Lelkük egy vonalkód, mely új értéket kap reggelre, árfolyam szerint.
Előttem a völgyben székely falucska. Templomában fáradt öregek imádkoznak Istenhez. Ide még nincsen belépti díj.
Csiszér Lőrinc Ábel
