Politikusokkal előfordul, hogy kénytelenek meghasonlani, s Romániában igen gyakran megesik az, hogy kis idő múltával éppen azért harcol egy hivatalosság, ami ellen korábban tiltakozott. A Cseke Attila-féle pálfordulás mégis túlmutat a megszokotton, már csak azért is, mert nem egyszerű politikai adok-kapokról van szó, hanem sok millió embert érintő intézkedésről. Nem meggyőző a magyarázkodása, miszerint az aláírásgyűjtés idején még nem tudta, a vizitdíj bevezetése a Nemzetközi Valutaalap feltétele, no meg az sem, hogy az intézkedés célja nem is annyira a pénzszerzés, sokkal inkább ,,az orvosi szolgáltatások mértékét szabályoznák". Hogy ez pontosan mit jelent, talán ő tudja, de senki más nem érti. Az előrejelzések szerint káosz, a sürgősségi ellátás lebénulása várható januártól, az elszegényedett lakosság számára jelentős terhet jelent majd a bukaresti nagyurak által jelképesként emlegetett ,,pár lejes" összeg, még inkább elhanyagolják az orvoshoz fordulást, és szaporodnak a sokkal drágábban orvosolható, súlyos betegségek — hangzanak az igen borúlátó, de egyáltalán nem alaptalan jóslatok. S a miniszter magyarázza, nem lehet olyan rossz ez a rendszer, hisz Németországban és Franciaor­szágban is működik, feledni látszik, hogy sem az életszínvonal, sem a mentalitás nem hasonló.
Cseke Attila elismerte, bizony furcsa érzések kerülgették, amikor néhány hónappal az aláírásgyűjtés után felkérték az egészségügyi tárca vezetésére. Vállalta, mert úgy érezte, így több jót tehet a ma­gyarságért, az ország lakóiért — vallotta nemrég. Igen ám, de az idei év megszorító intézkedései, válság sújtotta költségvetése soha nem tapasztalt mélypontra süllyesztette az egészségügyet, s a jövő évi büdzsétervezetben az ez évinél is kevesebb pénzt szánnak e célra. Cseke nemrég azt mondotta, ha nem kap elegendő pénzt, lemond, a napokban ő volt az egyetlen, akinek olvasatában több pénz jut a gyógyításra. S ha mégsem neki lesz igaza, majd bebizonyítja, lehet kevesebb pénzből hatékonyabban gazdálkodni. Elő­revetíthető magyarázkodása: fel kell áldoznia magát, helyén kell maradnia, csak így szolgálhatja népe és országa előmenetelét.