A javuló életminőségnek és orvosi ellátásnak köszönhetően a születéskor várható élettartam nőtt az uniós tagországokban, ugyanakkor az európai felnőtt népesség fele túlsúlyos vagy elhízott, ami óriási terhet ró az egészségügyre — hangsúlyozza a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Bizottság kedden közreadott jelentése.
A Health at a Glance: Europe 2010 címet viselő jelentés szerint, amelyben a huszonhét uniós tagország lakosságának egészségi állapotát térképezték fel, 1980 és 2007 között a születéskor várható élettartam hat évvel, 72-ről 78-ra növekedett.
Nagymértékben csökkent az idő előtti halálozás. Magyarországon, Észtországban, Csehországban és Lengyelországban a halálozási ráta több mint 30 százalékkal csökkent, ami meghaladja az EU-átlagot. Írországban a halálozási mutatók több mint 50 százalékkal estek vissza.
Csökkent a szívhalálozások száma, bár ez még mindig a vezető halálok az EU országaiban. 2008-ban Európában az összhalálozás 40 százalékát adták a szív- és érrendszeri betegségek. A javulás a dohányzás és a mértéktelen italozás csökkenésével magyarázható némely országban.
A vezető halálokok közül második helyen a rosszindulatú tumorok állnak (26 százalék 2008-ban). A legmagasabb a daganatos halálozás Dániában, amelyet Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia követ. A legalacsonyabb a rákos halálozási ráta Cipruson, Finnországban és Svédországban.
Az uniós tagországokban a férfiakat nagyobb mértékben fenyegetik a daganatos betegségek, mint a nőket, különösen igaz ez a tüdőrákra. 2008-ban a férfiak tüdőrákos halálozási rátája Kelet- és Közép-Európában volt a legmagasabb, ahol elterjedtebb a dohányzás.
A nőknél a leggyakoribb daganatféleség az emlőrák, e tumort mutatták ki 2008-ban a friss rákos megbetegedések 31 százalékában, és a halálozások 17 százaléka emiatt következett be.
Több mint kétszeresére emelkedett 2000 és 2008 között az új HIV-fertőzések száma, amelyek gyakorisága azokban az országokban a legnagyobb, ahol a legmagasabb az AIDS előfordulása (Észtországban, Lettországban, Portugáliában és Spanyolországban).
A jelentés kitér a lakosság elöregedésére és a szellemi hanyatlással járó kórképekre: 1995 és 2050 között a 65 év felettiek létszáma megkétszereződik, és eléri a 135 milliót, így a demenciában szenvedők száma is növekszik, az ellátásukkal kapcsolatos költségek pedig 2030-ra meghaladják a 250 milliárd eurót.
Mint a dokumentum rámutat, a legtöbb uniós tagországban az elhízottak aránya az elmúlt két évtizedben megduplázódott, jelenleg a népesség 50,1 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, a gyermekek között minden hetedik súlyproblémákkal küzd.
,,A túlsúlyosság és az elhízás jelentősen befolyásolja az egészségügyi költségeket" — mutat rá a jelentés egy, a közelmúltban végzett brit felmérés eredményeire hivatkozva, amely szerint a súlyproblémákkal kapcsolatos egészségügyi gondok orvoslásának költségei 2007 és 2015 között 70 százalékkal növekedhetnek. (MTI)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
