Megállapodtak az EU-országok állam-, illetve kormányfői abban, hogy állandó jellegű pénzügyi stabilitási mechanizmust — lényegében készenléti hitelkeretet — hoznak létre az euróövezet védelmében, s ehhez azzal teremtik meg a jogi alapokat, hogy módosítják az EU alapszerződését.
A stabilitási mechanizmus 2013 derekától jönne létre tartós jelleggel. Addig is érvényben van egy ideiglenes megoldási modell, amelyet idén a görög pénzügyi válság miatt dolgoztak ki, s amelynek alapján nemrég Írországnak is mentőcsomagot hagytak jóvá. Diplomáciai források szerint elsősorban német követelésre meglehetősen kemény feltételeket fogalmaztak meg annak meghatározásakor, hogy mikor, milyen esetekben lehet ténylegesen igénybe venni, ,,működésbe helyezni" a stabilitási mechanizmust. Az előírások szerint erre csak akkor kerülhet sor, ha azt az eurózóna stabilitásának követelménye elengedhetetlenné teszi. Leszögezték azt is, hogy minden esetleges mentőcsomag alkalmazásakor szigorú feltételek teljesítését kell megkövetelni a megsegítendő tagállamtól.
A feltétlenül szükséges, rövid, korlátozott hatókörű uniós alapszerződés-módosítást — a nehézkes és bizonytalan kimenetelű tagállami parlamenti ratifikációs eljárások elkerülése érdekében — úgynevezett egyszerűsített eljárással akarják elfogadni. Ennek feltétele, hogy a módosítás ne ruházzon át újabb hatásköröket a tagországokról az unióra.
Az unió működésének kereteit jelenleg meghatározó alapszerződés, a Lisszaboni Szerződés tervezett módosítása uniós források — egyelőre nem hivatalos dokumentumok — szerint szövegszerűen a következő lenne: ,,Az euróövezethez tartozó tagállamok stabilitási mechanizmust hozhatnak működésbe annak érdekében, hogy szükséghelyzetben az euróövezetnek mint egésznek a stabilitását biztosítsák. A szükséges pénzügyi támogatás garantálása szigorú feltételektől függ."
A tagállamok legmagasabb szintű képviselőinek elvi megállapodása nyomán most megkezdődhet az egyeztetés az alapszerződés-módosítási tervezetről az uniós intézményrendszeren belül. Ez az Európai Parlamenttel, az Európai Bizottsággal — az unió legfőbb végrehajtó szervével —, valamint a témára tekintettel jelen esetben az Európai Központi Bankkal való konzultációt jelent.
A stabilitási mechanizmus kormányközi megállapodás nyomán jöhet majd létre. A megállapodást célzó tárgyalásokba az euróövezeten kívüli EU-országok is bekapcsolódhatnak, és ha valamikor szükségessé válik a mentőmechanizmus tényleges igénybevétele valamely ország megsegítésére, a zónán kívüli országok is dönthetnek úgy, hogy részt vesznek.
A csütörtöki EU-csúcson — diplomáciai értesülések szerint — a németek meghiúsították annak a javaslatnak az elfogadását, hogy eurókötvények kibocsátásával növeljék a már most rendelkezésre álló, 750 milliárd eurós pénzügyi mentőkeretet.
