Megszokhattuk már újabb kori demokráciánk két évtizede alatt, hogy vannak egyenlők és még egyenlőbbek, s hogy például Corneliu Vadim Tudornak mindent szabad, mint a falu bolondjának. Azok a vásári komédiákba vagy Caragiale vígjátékaiba illő jelenetek, amelyeket a sokat próbált ország lakossága figyelhetett kedden a képernyőn élő adásban, minden képzeletünket felülmúlták, akár Pintilie is rendezhette volna az egészet.
Megérkezett ugyanis a Nagyrománia Párt székházába egy bírónő rendőrökkel, hogy kilakoltassa Vadimot és pártját. Érvényes bírósági döntés van arról, hogy az épület a jogos tulajdonost illeti meg, akinek őseitől még az idők kezdetén, a negyvenes évek végén kobozták el a palotát, ahol egy ideig az NDK nagykövetsége is székelt. Vadim viszont törvénytelennek tartván a döntést, ellenállt, nem is akárhogyan, vízzel öntve le, keresetlen szavakkal mocskolta — leanalfabétázva és bűnözőnek nevezve — a bírónőt, majd egy felülmúlhatatlan gesztussal kettétépte a döntést és szétdobálta az iratokat, lökdöste a rendőröket, megfenyegette őket, hogy börtönbe kerülnek, akárcsak főnökeik. Ezután órákig tartott a színjáték, közben az alkotmánybíróság harmadik nekifutásra végre elfogadta a tanügyi törvényt, s ha valaki azt gondolta volna — Abszurdisztán a szcenáriók hazája —, hogy Vadim kilakoltatását azért időzítették erre a napra, hogy a média figyelmét eltereljék a vitatott tanügyi törvényről, tévedett. Băsescu államfő ugyanis, üdvözölve az alkotmánybíróság döntését, kedves, szép szokása szerint azonnal ellentámadásba ment át, és éles szavakkal, durván támadta az egyetemi klánokat, különös tekintettel a két nagy egyetem rektoraira, az államfő szóhasználata szerint ,,moguljaira", Ecaterina Andronescura és Andrei Margára, azt fejtegetve, a tanügyi törvény lehetőséget teremt arra is, hogy megtörjék a mogulok rémuralmát, s véget érjen a román felsőoktatást jellemző negatív szelekció. ,,Jöjjenek a tehetséges fiatalok!" — üvöltötte, miközben az ostromlott székházban egy nehéz nap délutánján Vadim őt okolta a kilakoltatásért, és természetesen a miniszterelnököt, teátrális gesztussal tépvén szét ama levelet, amelyet Emil Boc nemrég a születésnapjára küldött... Végül estére meghátrált, azt fejtegetve, hogy gyűlöli az erőszakot, és pártja tagjait nem akarja kitenni az agressziónak, majd elvonult. De panaszt tett a bírónő és a rendőrség ellen, igaz, tegnap ellene is eljárást indított az ügyészség. Viselkedésére nincs magyarázat — fejtegették a szakértők: elmekórtani eset. De ha ez így van, hogyan juthatott idáig? Hiszen akár európai parlamenti képviselő, akár nem, rá is vonatkoznak az ország törvényei.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
