Január 13-át méltán tekinthetjük a vallásszabadság emléknapjának, hiszen 1568-ban ezen a napon mondta ki ama híres-nevezetes tordai országgyűlés — elsőként a világon — a szabad vallásgyakorlást.
Akad, aki a Német-római Birodalomban zajlott vallásháborút lezáró, 1555-ben kötött, ún. augsburgi vallásbékét tekinti a vallásszabadság első dokumentumának. Ez téves, mivel a birodalmi békeszerződés kimondta ugyan az evangélikus vallásnak a katolikussal való egyenjogúságát, de nem engedte meg a szabad vallásválasztást és -gyakorlást. Akié a föld, azé a vallás elvére épült, a birodalom tagállamainak vezetői dönthették el, a két felekezet közül melyiket választják, s az alattvalók engedelmességgel tartoztak.
A reformáció hatására Erdélyben 1557-ben bevett vallássá nyilvánították az evangélikust. Miután Kálvin János tanai mind a lakosság, mind a fejedelem körében felülkerekedtek, a tordai országgyűlés 1564-ben bevett vallássá nyilvánította a reformátust is. Ekkor a települések maguk dönthettek arról, a három közül melyik vallást gyakorolják, de a határozat az egész településre érvényes maradt.
Miután János Zsigmondot meggyőzték az antitrinitárius tanok, 1568 januárjában összehívta az országgyűlést, mely hét napon át ülésezett a tordai római katolikus templomban, végül kimondta: ,,...midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki (...) az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől (...) és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyőgessön az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka."
1568-ban ezen a napon olyan törvényt hoztak Erdélyben a rendek, melyre felnézhetett (volna) az akkori Európa. Nem volt államvallás, nem kellett követni az uralkodó nézeteit, településenként több felekezet is működhetett törvényesen.
A nap egyúttal az erdélyi unitárius egyház születésnapja is. A vallásszabadság napját az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben ünnepnappá nyilvánította.