Elemisták a Néri Szent Fülöp Iskolában — megéri tovább tanulni
A szerző felvétele

Mint az alpolgármester elmondta, a kötelező oktatáson túljutóknak szólna az ösztöndíj, elemibe, nyolcadikig még járatják a cigányok gyerekeiket, ha egyébért nem, a kifliért, tejért, azután küldik őket kukázni, fát gyűjteni, koldulni is akár. Javaslata a nagyobb gyerekek líceumba, szakiskolába csábítására a havi 150 lejes tanulmányi ösztöndíj három olyan diáknak, akinek tanulmányi átlaga 7,50 feletti, és hét 75 lejes szociális ösztöndíj a 6,50-nél jobb általánost elérőknek. Az előterjesztés egyik hiányosságán a művelődési bizottság javított, hozzátéve a tervezethez, hogy kizáró jellegű legyen az igazolatlan hiányzások száma: havi ötnél több esetén megvonják az ösztöndíjat. Antal Ár­pád András polgármester sze­rint a javasolt összegek nem elég ösztönzőek, a 75 lej helyett 200-at, a 150 helyett 300-at javasolt, mondván, havi 2300 lejt megbír a város ― hozzátette ugyanakkor, hogy a tervezet egy fontos kérdést nem old meg: hogyan állapítsák meg, ki a cigány, tehát ki kérheti a város ösztöndíját. Erről egyébként igen rossz véleményt fejtett ki az előterjesztő egyik párttársa, Bereczki Kinga szerint ugyanis az ösztöndíj kidobott pénz, az anyagi juttatásokat nem a gyerekek boldogulására használják a cigányok, pénz helyett inkább táborokat kellene szervezni a roma gyerekek számára, akkor éreznék, hogy megérdemelten kapnák a jutalmat ― javaslatát azonban csupán egy MPP-s képviselőtársa támogatta, így maradt az ösztöndíj. Mădălin Guruianu viszont felhívta a testület figyelmét, a tovább tanuló roma gyerekeket bizonyos feltételekkel (a tanulmányi eredmény, a hiányzások mellett a családban az egy főre eső kereset is számít, meg az, hogy más ösztöndíjat ne kapjon a diák) az állam is támogatja, és hogy jó lenne ezzel összhangba hozni a város kezdeményezését ― felvetését azonban nem vették figyelembe a képviselők, hanem az emelt összegű változatban fogadták el a beterjesztést.