Dávid Gyula, a Polis Kiadó vezetője rámutatott, Erdélyt nemcsak a Királyhágó osztja ketté, hanem a Tusnádi-szoros és a Hatod is elválasztja Háromszéket Erdély többi részétől, olyanképpen, hogy könyveik nem nagyon jutnak el ide, s remélte, ez változni fog. Hangsúlyozta, az erdélyi magyar irodalom nagy öregjei tartoznak azzal, hogy szembenézzenek önmagukkal. Ezt egyedül Cseke Gábor tette meg, akinek Jelentések magamról című vallomása 2009-ben jelent meg, s ehhez szervesen csatlakozik a tavaly nyomdafestéket látott verseskötete — Szerpentin vándora —, melynek alcíme — Szigorúan válogatott versek — önmagáért beszél. Az író, költő megvallotta, nagy kihívást jelentett a kérdés: el lehet-e menni addig, hogy az ember idegenként tekintsen magára? Ez részben sikerült, néha kudarcot vallott — mondotta. Egyed Péter filozófus, író, költő felvázolta, mely témák foglalkoztatják, legújabb, filozófiai esszéket, tanulmányokat tartalmazó kötetének — Szellem és környezet — bemutatását másodéves tanítványára, Borbáth Endre volt mikós diákra bízta. H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatója könyvújdonságaikat ismertette, hangoztatva, hogy a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon most már végéhez ért, esetleg a pótkötet következik majd.
A lexikon több mint négy évtizedes történetét, kálváriáját Dávid Gyula ismertette, s közölte, a pótkötet főszerkesztése másra vár, no meg háromszor is pénzre, s háromszor is munkatársakra van szükség.