,,Ez a tudományág fontos a vegyipar számára, segít nekünk megérteni olyan, egymástól különböző folyamatokat, mint hogy miért rozsdásodik a vas, hogyan működnek az üzemanyagcellák, és miként fejti ki hatását autónkban a katalizátor" — áll a Svéd Királyi Tudományos Akadémia közlemé­nyében. Az indoklás szerint a katalitikus felületeken bekövetkező kémiai reakciók kulcsszerepet játszanak számos ipari eljárásban, így például a műtrágyák előállításában. Emellett magyarázatot kínálnak a légköri ózonréteg pusztulására, azokra a fontos folyamatokra, amelyek egy kicsiny jégkristály felületén zajlanak le a sztratoszférában, s a félvezetőgyártás is olyan terület, amely nagymértékben függ az ebben a tudományágban megszerzett tudástól. A felületi rétegek kémiájának modern tudománya a félvezetőipar eljárásainak nyomán indult fejlődésnek az 1960-as években, és Gerhard Ertl egyike volt az elsőknek, akik meglátták a lehetőséget az ágazat új technikáiban. ,,Lényeglátó kutatásai teremtették meg a modern felületi kémia alapjait, s az általa kialakított módszereket egyaránt felhasználták az akadémiai kutatásokban és a vegyipari eljárások fejlesztésében" — áll az indoklásban. Gerhard Ertl, aki 71. születésnapján nyerte el a legtekintélyesebb tudományos kitüntetést, korábban a berlini Max-Planck Társaság Fritz Haber Intézetének igazgatójaként dolgozott.

Az orvosi, a fizikai és a kémiai Nobel-díj bejelentése után ma az irodalmi Nobel-díj, holnap pedig a Nobel-békedíj idei kitüntetettjeit nevezik meg — utóbbit a norvég fővárosban, Oslóban. A svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj új tulajdonosát jövő hétfőn hirdetik ki.

A díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át december 10-én, az alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló oklevélen és az aranyérmen kívül minden díj mellé tízmillió svéd koronás (közel 1,1 millió eurós) pénzjutalom is jár.