Németh Zsolt úgy értékelte, jelen pillanatban kiválóak a román—magyar kapcsolatok, egyfajta kegyelmi idő jellemzi azokat, az ebből fakadó lehetőségeket mindkét fél igyekszik kihasználni. Példaként említette az állampolgársági törvényt, és utalt az új tanügyi törvényre is, amely egyfajta oktatási decentralizációt jelent. Hozzátette azonban: örömre adna okot, ha végre megtörténne a Sapientia-egyetem akkreditációja, egy­előre késik e kérdés parlamenti jóváhagyása. Az elmúlt időszakban problémák voltak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával is — emlékeztetett Né­meth Zsolt. A magyar politikus érthetetlennek nevezte a Székely Mikó Kollé­giummal kapcsolatos történéseket. Mint ismeretes, az ügyészség decemberben vádat emelt az iskola egyházi tulajdonba való visszaszolgáltatását lehetővé tevő restitúciós bizottság tagjai ellen.
Bogdan Aurescu szerint tizenöt évvel az alapszerződés aláírása után a két ország kapcsolatát a szoros stratégiai partnerség jellemzi. A magyarországi román kisebbség helyzetével kapcsolatosan a parlamenti képviselet, valamint a román nyelven való oktatás és hírközlés fontosságát hangsúlyozta.
Románia schengeni csatlakozása jelentős hangsúlyt kapott a tárgyalásokon. Németh Zsolt megismételte: Magyarország EU-elnöki minőségében továbbra is elkötelezetten támogatja Románia csatlakozását. Ezzel kapcsolatosan azt tekintette reális célnak, hogy a magyar elnökség végére el lehessen fogadni a csatlakozáshoz vezető menetrendet. Úgy fogalmazott: a magyar elnökség végére Bukarest remélhetőleg egyértelmű választ kap a csatlakozás időpontját és menetrendjét illetően. Az időpont már nem Románián múlik, hanem Bulgária technikai felkészültségén — mondta. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tagállamok belpolitikai szempontjai kedvezőtlenül befolyásolják bármely országnak a schengeni övezetbe való belépési esélyeit.