Ideiglenes kormányfő
Mahmúd Dzsebrílt bízta meg tegnap egy ideiglenes kormány megalakításával, miniszterek kinevezésével a líbiai lázadók által alakított nemzeti tanács, amely a Moammer Kadhafi rendszere elleni lázadás kitörése óta ellenőrzi a keleti országrészt. Dzsebrílt március 5-én kinevezték a lázadók alakította Líbiai Nemzeti Tanács válságbizottságának élére, hozzá kerültek a katonai és külügyek. Ő áll azon erőfeszítések élén, hogy rávegyék a külföldi hatalmakat a tanács elismerésére legitim kormányként.
Harcképtelen a líbiai légierő
Harcképtelenné vált a líbiai légierő, a szövetségesek megsemmisítették, így most már szabadon repülhetnek az észak-afrikai ország egész légterében és intézhetnek támadást szárazföldi csapatok ellen bárhol, ahol azok az ártatlan polgári lakosságot fenyegetik – közölte egy magas rangú brit parancsnok tegnap. "Most kitartó, engesztelhetetlen nyomást gyakorlunk a líbiai fegyveres erőkre" – mondta közleményében Greg Bagwell helyettes légimarsall egy délolasz légibázison, ahol a brit vadászgépek állomásoznak. A szövetségesek az elmúlt napok folyamán háromszáz légi bevetést hajtottak végre Líbia fölött, és 162 Tomahawk robotrepülőgépet indítottak kijelölt célpontokra. A koalíció 97 bevetést hajtott végre az elmúlt huszonnégy órában, harckocsikat és légvédelmi ütegeket találva el.
Párizs rövid hadműveletre számít
A francia külügyminiszter optimistának mutatkozott a Líbia elleni háború kimenetelét illetően, s úgy vélte, hogy a Moammer Kadhafihoz hű erők már nem lesznek sokáig egységesek. Alain Juppé szerint szó sem lehet a harcok elhúzódásáról, rövid hadművelet lesz. Teljesen kizárt, hogy a szárazföldre lépjünk – tette hozzá a francia diplomáciai vezetője. Juppé bejelentette, hogy a Líbia elleni nemzetközi koalíció, valamint az Arab Liga és az Afrikai Unió tagjai kedden Londonban tartják első munkaértekezletüket.
Szüntessék be a támadást
Az orosz állami duma nyilatkozatban szólította fel a líbiai harci cselekményekben részt vevő koalíció államainak parlamentjeit, hogy segítsék elő az akciók haladéktalan beszüntetését, és aggodalmának adott hangot a katonai erő nagymértékű alkalmazása miatt. A parlament alsóházának nyilatkozatában utalás történik egy esetleges orosz közvetítői szerepre is. A testület felhívásával Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Olaszország, Kanada és más országok parlamentjeihez fordult, megállapítva, hogy a harci cselekmények károkat okoznak Líbia polgári infrastruktúrájában, újabb áldozatokat szednek a civil lakosság körében. A duma nyilatkozata rámutat: az 1973. számú BT-határozat elsősorban Líbia civil lakosságának védelmét hirdeti meg, s ezen belül a repülésmentes övezet létrehozását, de nem határozza meg a katonai erő alkalmazásának pontos határait.
Bővítették a szankciókat
Jóváhagyták az Európai Unió tagországai a Líbia elleni szankciók kiterjesztését, beleértve az olajcégek külföldi vagyonának és bevételi forrásainak zárolását. Az EU megerősítette azt is, hogy a líbiai gépek számára berepülési tilalmat rendelt el az uniós országok légterébe. Az elnökség azt is jelezte, hogy intézkedéseit az EU folyamatos felülvizsgálat alatt tartja.
Harcok Miszrátában
Tizenheten – köztük öt gyerek – meghaltak a kormányerők támadásában a nyugat-líbiai Miszrátánál. A települést Kadhafi erői ostromolják. A Kadhafihoz hű erők tegnap ismét tüzérségi támadást intéztek a fővárostól mintegy kilencven kilométerre délnyugatra lévő Zenten ellen. Egy helyi lakos szerint a támadás déltájban kezdődött, s tankokkal és más gépjárművekkel támogatott katonák tartanak a város felé. Zentent teljesen körbezárták.
Menekülnek
Becslések szerint több tízezren hagyhatták el otthonukat Kelet-Líbiában a harcok miatt. Számos helyen súlyos gondot jelent az alapvető szolgáltatások biztosítása és az élelemellátás is – tájékoztatott az ENSZ. Annyit biztosan lehet tudni, hogy a belpolitikai válság kezdete óta 335 000 fölé emelkedett az országból elmenekültek száma, közülük a legtöbben Tunéziába és Egyiptomba távoztak. Meg nem erősített jelentések szerint további 80 000 személy hagyta el otthonát.
A polgári lakosság helyzete a jelenleg is harcok sújtotta Adzsdábijában és a környékbeli településeken, valamint Miszrátában és körzetében súlyos aggodalomra ad okot – olvasható az ENSZ humanitárius ügyekért felelős irodájának közleményében.
