2005 decemberében Esztelnek levált Kézdiszentkeresztről, önálló községgé alakult, visszanyerve ezáltal az 1968-as megyésítés előtti rangját. A szétválás nem történt zökkenőmentesen, a legnagyobb gondot a határvonal tisztázása jelentette, csak idén március 7-én zárult le az ötéves vita – ami azonban mindkét község fejlődését nagymértékben akadályozta, mivel nem lehetett építkezési engedélyeket kibocsátani, nem lévén egyik községnek sem érvényes területrendezési terve, és a pályázati lehetőségeket is beszűkítette.
Az önállósulás után egy évvel Varga Attila esztelneki polgármester kezdeményezésére tartották meg az első megbeszélést. Látva, hogy nem haladnak a határ tisztázásával, György Ervin kormánymegbízott 2010. november 30-án prefektusi rendelettel kinevezte a határkijelölő bizottságot, melyben Kézdiszentkeresztet Jakab Mária Edit polgármester és Bács László jegyző, Esztelneket Varga Attila polgármester és Illés Katalin jegyző, a különbizottságban a megyei önkormányzatot Papp Endre, a kataszteri és területrendezési hivatalt pedig Felician Ursache igazgató és Tóth Lehel mérnök képviselte. A bizottság a kormányhivatalban hatszor ült össze, az első három alkalommal eredménytelenül, a negyedik és ötödik munkaülésen született ugyan érvényes döntés, de azt a kézdiszentkeresztiek nem fogadták el.
Idén március 7-én megtört a jég, mindkét község képviselői is ellátták kézjegyükkel a két település közötti határt szentesítő jegyzőkönyvet. A határvonal meghúzásánál az 1968 előtti közigazgatási határokat is figyelembe vették, de a közigazgatási területeket nem teljesen a tulajdonjogok mentén alakították ki, az oda vezető utakat, a megközelíthetőséget is figyelembe vették.
A XIX. század elején Bélafalva közigazgatásilag Polyánhoz, de jegyzőileg Esztelnekhez tartozott, ami tovább bonyolította az ügyet, mivel Bélafalvának nagyon sok területe található az esztelneki határban. A határvonal meghúzása után kb. 8500 hektár jutott Esztelneknek és mintegy hétezer Kézdiszentkeresztnek. A vagyonmegosztás még nem zárult le teljes mértékben, van még pár olyan köztulajdon, például közös erdő, ami a négy falu tulajdona volt, s a közeljövőben ezeket is el kell majd osztani.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
