A képviselőház tegnap 158 szavazattal a 128 ellenében, két tartózkodás mellett elfogadta a napszámostörvényt, amelynek értelmében a munkaadóknak 16 százalékos jövedelemadót kell fizetniük a napszámosmunkára. Édler András sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es képviselő, a tervezet egyik kezdeményezője lapunk érdeklődésére elmondta: a jogszabállyal a jelenlegi helyzetet szeretnék szabályozni, a munkáltatónak nyújtott kedvezmények révén a feketemunkát akarják visszaszorítani, és abban bíznak, a szabályozással több munkalehetőség adódik. Az állam ugyanakkor évi 200 millió eurós bevételre számít a napszámosok adójából, a kezdeményezők szerint az intézkedés több mint félmillió személyt érint.
A tervezetet Édler András több RMDSZ-es képviselőtársával együtt terjesztette a parlament elé, időközben a kormány is kidolgozott egy változatot, de az elakadt a törvényhozásban, így végül az eredeti jogszabály módosított változatát fogadták el. A módosítások közé tartozik, hogy kivették a napszámoskönyvekre vonatkozó előírást, és évi 60 napról 90 napra növelték azt az időszakot, amennyit egy munkaadónál dolgozhat napszámosként a munkavállaló.
Édler András elmondta: könyvelési tanácsadóként szembesült azzal, hogy különösen mezőgazdasággal foglalkozó cégek számára mennyi bonyodalmat okoz az alkalmi munkások foglalkoztatása: munkaszerződés alapján történő alkalmazásuk túlságosan bürokratikus, az adók is terhet jelentenek. Így sokan feketén foglalkoztatják a napszámosokat – ezért azonban bármikor büntethetők. A jogszabály célja, hogy kedvezmények biztosításával ösztönözze a munkaadókat a napszámosok törvényes foglalkoztatására, így a feketemunkát szeretné visszaszorítani a hatalom. A törvény értelmében nem szükséges munkaszerződés, elegendő a szóbeli megegyezés, a munkáltatóknak egy regisztert kell vezetniük, amelyben nyilvántartják a munkásokat, a napszámosok pedig aláírásukkal igazolják, hogy megkapták napi bérüket. A 16 százalékos jövedelemadót a munkaadónak kell befizetnie. A Háromszék kérdésére, miszerint az új jogszabály a napszámosok számára milyen haszonnal jár, Édler azt mondta, közvetett módon lehet előnyös, abban bíznak, hogy felszínre kerül egy eddig feketén működő piac, és több állást hirdetnek meg a munkaadók. Amúgy a napszámosoknak jogukban áll egészség- és társadalombiztosítást kötni, de a költségek őket terhelik.
A visszaéléseknek próbálták elejét venni azzal, hogy 90 napra korlátozták azt az időszakot, amennyit egy munkaadónál napszámosként dolgozhat a napszámos. Rögzítették, mely ágazatokban lehet napszámosokat alkalmazni, ezek a következők: mezőgazdaság, vadászat, halászat, méhészet, erdőgazdaság, állattenyésztés, kulturális tevékenységek, árukezelés, karbantartó és takarító tevékenységek. Napszámosokat csak jogi személyek foglalkoztathatnak, az órabér 2 lejtől 10 lejig terjedhet.
A képviselőházban egyébként élénk vitát váltott ki a tervezet. Ioan Cindrea szociáldemokrata képviselő kifogásolta, hogy a törvény semmilyen védelmet nem nyújt a napszámosok számára, és úgy vélte, egyesek azt szeretnék, ha birtokaikon rabszolgákat foglalkoztatnának. Ugyancsak a dolgozók jogainak védelmét kérte számon Eugen Nicolăescu, a liberálisok frakcióvezető-helyettese, Marius Brătianu szociáldemokrata politikus pedig úgy vélte, túl alacsony a kétlejes minimális órabér, ekkora fizetéssel nyomorba döntik az embereket.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
