A melltartó születésnapja

2007. október 16., kedd, Magazin

Száztizenöt éve, 1892. szeptember 20-án készült az első modern melltartó.

Az öltözködés történetében szinte a kezdetektől elváltak a kényelmi-praktikus szempontok és a divat. A női mellet, amely egyszerre volt a termékenység jelképe és szexuális szimbólum, kortól és kultúrától függően hol eltakarták, hol pedig kiemelték. A krétai nők például igyekeztek lenyűgöző idomaikat teljes voltukban megmutatni, a középkorban viszont titkolták azokat. A mell-láttatás a reneszánsz korában kezdett ismét ,,bimbózni": a megjelenő fűzők által felnyomott női ékesség olykor teljesen kibuggyant a ruhából. Medici Katalin volt az, aki az 1550-es években mint illemtelent betiltotta udvarában a vastag derekat. Az általa megkívánt ,,homokóra" alak (darázsderék és hangsúlyos mell) elérését a következő évszázadokban szédületes karriert befutó fűző szolgálta. A vállpánt nélküli merev fűző, a corset bonyodalmas fel- és levétele megnehezítette a félrelépést, így a tisztesség szinonimája is lett, egyben ― mivel semmilyen fizikai munka végzését nem tette lehetővé ― viselője társadalmi állásáról is tanúskodott. A könyörtelenül összenyomott belső szervek persze károsodtak, a hölgyeket tartós légszomj, ájulás fenyegette, de ők előbbre valónak tartották alakjuk vékonyítását.

A felszabadulás a 19. század fordulóján érkezett el, amikor az öntudatra ébredő nők fellázadtak a rájuk kényszerített míder ellen. A melltartó nem egyik pillanatról a másikra született, több szerkezetet szabadalmaztattak, mire az amerikai Marie Tucker megszerkesztette az első modern melltartót. Ő a fűző többi részét elhagyva, két kosarat készített, ezek pántjait a vállon vezette keresztül, és a hátsó pántot kapoccsal kötötte össze. Tucker asszonynak azonban nem volt jó üzleti érzéke, és hiába szabadalmaztatta 1893-ban a ,,melltámaszt", nem sikerült piacot teremtenie. (Az új kebelformálónak a Vogue magazin adta a brassiere ― ,,mellemelő" ― nevet.) Az újabb lépést 1913-ban Mary Phelps Jacob, egy New York-i társasági hölgy tette meg, aki a finom szatén estélyi ruháját tönkretevő halcsont fűző helyébe két zsebkendőből, gumi- és selyemszalagból barkácsolt melltartót. A kényszer szülte megoldást utóbb le is védette, ám érdeklődés hiányában szabadalmát néhány év múlva 1500 dollárért eladta. A vevő a következő harminc évben több mint 15 millió dollárt keresett rajta... Az orosz származású Ida Rosenthal ébredt rá, hogy nem minden nőnek kényelmes az egyenméret, így ő kezdett különböző nagyságú kosarakat gyártani.

A melltartónak azóta számtalan változata született, a lapostól kezdve az ötvenes évek ,,rakétamell"-divatjáig. A hatvanas években a feministák elégették a nőellenesnek kikiáltott, a melleket béklyóba szorító cifra ,,cicifixeket", de a melltartó ezt is túlélte.

Weberné Zsikai Mária

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 724
szavazógép
2007-10-16: Magazin - x:

Sörfürdőháború

A szó szoros értelmében hadat üzent egymásnak két cseh sörgyár: fürdőplágiummal vádolják egymást.
2007-10-16: Elhalálozás - x:

Elhalálozás

Elhalálozás
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a brassói
özv. SIPOS SÁNDORNÉ
BALÁZS IRÉN
életének 76. évében hirtelen elhunyt.
Drága halottunk földi maradványait 2007. október 16-án 14 órakor helyezzük örök nyugalomra a brassói Spreng temető ravatalozójából.
Részvétfogadás a temetés előtt egy órával.
A gyászoló család
4200245