Él még egy-két leszármazott nálunk, és március 20-án külön kisbusz jött értünk Sepsiszentgyörgyről. A rendezvényen magas rangú vendégek is megjelentek: a prefektus, a volt és a jelenlegi polgármester, Izrael bukaresti nagykövete meg a fővárosi operaház igazgatónője és több tagja is. Két idős rabbi jiddisül és románul is köszöntötte a résztvevőket, szép farsangi öltözetben énekelt a zsinagóga kórusa, két hölgy előadta Eszter történetét (aki népéért is szót emelt a királynál), majd a hitközség elnöke, Róth Tibor ismertette a 63 éve létrejött Izrael állam történetét, rohamos fejlődését: ma már a világ 22 legfejlettebb országa között van. Beszédet tartott a nagykövet úr is, könyvek és virágcsokrok cseréltek gazdát, majd sok szép gregoriánus ének csendült fel. Megfigyeltem, hogy a férfiak mindannyian fejfedőt hordtak (kicsik és nagyok is), és mindenki mosolygott: jól érezte magát román és magyar zsidó, miként a vendégeik is. Az is érezhető volt, hogy a zsidók büszkék Izraelre, és felnéztek a nagykövetre. Végül kis csomagokban jellegzetes süteményeket ajándékoztak a résztvevőknek.
Amikor tavaly Róth úr tiszteletét tette az uzoni zsidó áldozatok emléktáblájának felavatásán, említette, hogy minden íróról és költőről megemlékeznek az évfordulókon, Rad­nóti Miklósról azonban megfeledkeztek, pedig micsoda versekkel gazdagította a magyar irodalmat! Nagyon elítélem azt a rendszert, amelyben a zsidóüldözés megtörtént: nagy szégyen, ha egy állam nem tudja vagy nem akarja megvédeni a polgárait! Azt hiszem, nekünk sem esne jól, ha ugyanúgy elhurcolnának és elbánnának velünk pusztán azért, mert székelyek vagyunk, és vajon megvédene-e minket Magyarország itthon vagy bárhol a világban? Talán nem árt, ha megszívleljük az embertelen eszme áldozatául esett költőnk sorait: "Ember, vigyázz, figyeld meg jól világod: / ez volt a múlt, emez a vad jelen, – / hordozd szívedben. Éld e rossz világot / és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, / hogy más legyen."

Veres Ibolya, Uzon