Hacsak nem áprilisi tréfának szánta Kicsi-Mátyus János az április 1-jén a Háromszékben megjelent, Mit kell megmenteni Mikóújfaluban – talán két mandátumot? című írását, úgy kötelességemnek érzem néhány olyan dologról tájékoztatni, melyről sepsiszentgyörgyi lakosként kevés fogalma lehet.
Kétlem, hogy a 2004-es helyhatósági választások óta (szerénységgel jegyzem meg, hogy ellenjelöltem kb. 300 szavazattal alulmaradt) járt volna a mikóújfalusi kultúrházban, mert ha igen, akkor látnia kellett volna a bomlófélben lévő alapot, a megrepedt tartófalat, a talajvízzel tele pincét, a penészgombától kétségbeejtően szétmálló lambériát és nyílászárókat. Persze, az inkriminált "kisiskolásoknak szervezett maszkabálon rögtönzött lakossági fórumról" is hiányzott.
Mikóújfalu Község Tanácsának nagy része viszont észrevette a főjavítás szükségszerűségét, és a terveztetési konzultációt követve, semmiféle nyomásgyakorlás vagy kényszerítő körülmény nélkül a 2011. március 14-én tartott rendes havi ülésén elhangzott indokló előterjesztés, szakbizottsági jelentés, valamint törvényességi láttamozás után hat igen és négy ellenszavazattal elfogadta a 14. számú, Mikóújfalu község kultúrotthonának rehabilitációjáról és konszolidálásáról szóló határozatot. A helyi közigazgatásról szóló, 2001/215-ös törvény nem ad helyet az akaratoskodásnak, hanem kötelezi a polgármestert a helyi tanács határozatának végrehajtására.
A páholy megépítésének szükségessége a maszkabálon is kiderült, amikor is legalább ötven felnőtt kénytelen volt a terem szélén zsúfolódni, az esküvői díszvacsorák helyszűkéről nem is beszélve. A község területén működő egyesületeknek (Nagykürt ’95, FIMIKE stb.) is ideje volna tisztességes székhelyet biztosítani, azért fontos a könyvtár és a protokollterem tetőterének beépítése.
Emlékeztetném Kicsi-Mátyus urat, hogy az elmúlt hat évben pályázati alapokból sikerült gyalogpallót csináltatni az Olton át a Bedő-forráshoz, felújítani és megerősíteni az iskola régi épületét, valamint központi fűtéssel ellátni mindkét épületet, tornatermet, és hat lakrészes tömbházlakást építeni fiataloknak. Önkormányzatunk saját alapokból építette a ravatalozót, végezte a községháza főjavítását, folyamatosan rendben tartotta a községi és mezei utakat, magánberuházással pedig a földgázt vezettük be. A felsoroltakkal községünk közel egymillió euróval gyarapodott.
Idén a szennycsatornát és a tisztítóállomást is átvesszük, tehát Mikóújfalut a teljesen közművesített települések közé sorolják, ami újabb egymillió euróval toldja meg a község közvagyonát, valamint a "megmentendő két mandátumot’’. Ez a polgármester munkája meg azé a csapaté, amely tudja, "mennyit ér és mit akar", nem újságcikkekben kritizálva próbálkozik települést visszafejleszteni. Persze, "aki tenni akar, nem kifogásokat, hanem megoldásokat keres".
Végül idekívánkozik az a magyar közmondás, miszerint ki ahogy él, úgy ítél.
Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu község polgármestere
