Hacsak nem áprilisi tréfának szánta Kicsi-Mátyus János az április 1-jén a Háromszékben megjelent, Mit kell megmenteni Mikóújfaluban – talán két mandátumot? című írását, úgy kötelességemnek érzem néhány olyan dologról tájékoztatni, melyről sepsiszentgyörgyi lakosként kevés fogalma lehet.
Kétlem, hogy a 2004-es helyhatósági választások óta (szerénységgel jegyzem meg, hogy ellenjelöltem kb. 300 szavazattal alulmaradt) járt volna a mikóújfalusi kultúrházban, mert ha igen, akkor látnia kellett volna a bomlófélben lévő alapot, a megrepedt tartófalat, a talajvízzel tele pincét, a penészgombától kétségbeejtően szétmálló lambériát és nyílászárókat. Persze, az inkriminált "kisiskolásoknak szervezett maszkabálon rögtönzött lakossági fórumról" is hiányzott.
Mikóújfalu Község Tanácsának nagy része viszont észrevette a főjavítás szükségszerűségét, és a terveztetési konzultációt követve, semmiféle nyomásgyakorlás vagy kényszerítő körülmény nélkül a 2011. március 14-én tartott rendes havi ülésén elhangzott indokló előterjesztés, szakbizottsági jelentés, valamint törvényességi láttamozás után hat igen és négy ellenszavazattal elfogadta a 14. számú, Mikóújfalu község kultúrotthonának rehabilitációjáról és konszolidálásáról szóló határozatot. A helyi közigazgatásról szóló, 2001/215-ös törvény nem ad helyet az akaratoskodásnak, hanem kötelezi a polgármestert a helyi tanács határozatának végrehajtására.
A páholy megépítésének szükségessége a maszkabálon is kiderült, amikor is legalább ötven felnőtt kénytelen volt a terem szélén zsúfolódni, az esküvői díszvacsorák helyszűkéről nem is beszélve. A község területén működő egyesületeknek (Nagykürt ’95, FIMIKE stb.) is ideje volna tisztességes székhelyet biztosítani, azért fontos a könyvtár és a protokollterem tetőterének beépítése.
Emlékeztetném Kicsi-Mátyus urat, hogy az elmúlt hat évben pályázati alapokból sikerült gyalogpallót csináltatni az Olton át a Bedő-forráshoz, felújítani és megerősíteni az iskola régi épületét, valamint központi fűtéssel ellátni mindkét épületet, tornatermet, és hat lakrészes tömbházlakást építeni fiataloknak. Önkormányzatunk saját alapokból építette a ravatalozót, végezte a községháza főjavítását, folyamatosan rendben tartotta a községi és mezei utakat, magánberuházással pedig a földgázt vezettük be. A felsoroltakkal községünk közel egymillió euróval gyarapodott.
Idén a szennycsatornát és a tisztítóállomást is átvesszük, tehát Mikóújfalut a teljesen közművesített települések közé sorolják, ami újabb egymillió euróval toldja meg a község közvagyonát, valamint a "megmentendő két mandátumot’’. Ez a polgármester munkája meg azé a csapaté, amely tudja, "mennyit ér és mit akar", nem újságcikkekben kritizálva próbálkozik települést visszafejleszteni. Persze, "aki tenni akar, nem kifogásokat, hanem megoldásokat keres".
Végül idekívánkozik az a magyar közmondás, miszerint ki ahogy él, úgy ítél.
Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu község polgármestere
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
