Bár a mostoha időjárás kis híján ellehetetlenítette a leglátványosabbnak ígérkező programpontot – fáklyás futóváltó érkezése jelentette az ünnepség kezdetét –, méltóságteljes ünnepség keretében nyitották meg hivatalosan tegnap este Kovásznán a 22. Csoma-napok rendezvénysorozatát.
A Csoma Sándor-szobor megkoszorúzása után a résztvevők a belvárosi református templomba vonultak, ahol imát mondott Balogh Zoltán lelkész, majd Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere, Benkő Mihály történész, magyarságkutató és Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke méltatta a rendezvény jelentőségét, presztízsét és irigylésre méltó hagyományát.
A Kőrösi Csoma Sándor emlékét őrző rendezvénysorozat tegnap a kovásznai Héphaisztosz Szállóban tartott, Kőrösi Csoma Sándor – Kultúrák keresztútján című tudományos konferenciával kezdődött. Az előadók többsége a csomai életmű kevésbé ismert elemeit igyekezett megvilágítani. A budapesti Csáji László Koppány Kőrösi Csoma Sándor mint kulturális antropológus? című előadásában Csomakőrös nagy szülöttjét fedeztette fel a résztvevőkkel ebben a szerepkörben, az előadott tudománytörténetben Csoma Sándor "terepmunkájára" utalt. Legvisszhangosabb műve, a tibeti–angol szótár több szócikke – például a feleség –, vagy különböző geológiai leírások, papi kendő leírása Csáji szerint megannyi kultúrantropológiai értekezés. Egeres Zsuzsanna Csomának az arab, illetve muszlim könyvtárakban végzett kutatásairól tartott előadása során bepillantást nyerhettünk az arab világnak a könyvekhez való viszonyába.
Szász Tibor András felsősófalvi lelkész a "settenkedő" Csomáról tartott érdekes – a szerző megfogalmazásában még hiányos – előadást. Megtudhattuk például, hogy Csoma korántsem volt Nagyenyed egyetlen kiemelkedő korabeli diákja, hiszen vele együtt nyolc akadémita végzős hagyta el a skólát. A csomai írásokban fellelhető örmény utalások tekintetében is gyúlt némi világosság számunkra. A román határon való átkeléshez az utazó tudós már a kor örmény kereskedőinek ruhájába öltözött, akik a marhakereskedőknek járó kishatárátlépő privilégiumában részesültek. Kőrösi Csoma Sándor a különböző álcákhoz és álruhákhoz Ázsiában is gyakran folyamodott, ezek, illetve kreol bőre segítségével lépett át a gyűlölt hódító fehér ember státusából a muszlimok által is megtűrt örmény keresztények közé. A kolozsvári Vízi Ildikó Nyelvek és kultúrák találkozása Kőrösi Csoma Sándor élettörténetében című előadása a vándor tudatos nyelvtanulásának, a nagy útra való készülődés történetébe engedett betekintést. Élményszámba ment Irimiás Balázs vetített-képes előadása a zanglai lámakolostor restaurálásáról. A munkálatokat kezdeményező alapítvány "idegenvezetésével" izgalmas utazást tehettünk az eldugott indiai faluban, amelynek lakói saját történelmük részének tartják Csoma Sándort, aki másfél éven volt lakója az ottani lámakolostornak.
A Kőrösi Csoma-rendezvénysorozat első napjának ugyancsak kiemelkedő eseménye Kubinyi Anna budapesti textilművész monumentális faliszőnyegének kiállítása, amellyel a tudós életműve és elkötelezettsége előtt tiszteleg. A szőnyeget – amelyről Egy mű születése és küldetése címmel előadást is tartott az alkotó – az ünnepségek ideje alatt a csomakőrösi templomban lehet megtekinteni.
"Ha már azon a földön élünk, amelyet Kőrösi Csoma Sándor lába taposott, nem tehetünk mást, mint méltóképp ápolni az emlékét – fogalmazott Gazda József, a Székelyföld nagy vándorának nevét viselő egyesület elnöke, az idén 22. alkalommal megrendezett emlékünnepség életre hívója, ápolója. Szavai küldetéstudatról árulkodnak, olyan feladatról, amelyet csak akkor végez igazán jól az ember, ha lelkiismeretesen, ereje utolsó morzsájáig végzi.
