Két Ajtának sok a gondja

2007. október 18., csütörtök, Faluvilág

Sokkal könnyebb lesz Erdővidék alsó falvai lakóinak a megyeszékhelyre jutni, ugyanis javíttatja a megyei tanács, alapozzák a Vadas-tetőn átvezető utat. Hadi útnak azért szoktuk nevezni, mert amikor Észak-Erdély és Dél-Erdély között Magyarország és Románia határát meghúzták, Ajta és Bölön vidékéről csak a Baróti-hegységen át lehetett Sepsiszentgyörgyre elérni.

Szédületes gyorsasággal épült meg a vadasi műút, melynek munkálatainál — ki ne emlékezne az idősebbek közül — a deportálás előtt álló háromszéki zsidókat dolgoztatták. Látogatásunk alkalmával az út domosi szakaszára hordták a pataki kavicsot, földgyaluval egyengették az úttest két oldalát. A munkálatokat bodoki kavics- és homokkitermelő cég nyerte meg. Terepjárókkal már át lehet jutni Kőröspatakra.

Középajta nyugati bejáratánál díszes falutábla fogadja az ide érkezőt, alig hiszünk a szemünknek: mint a tenyerünk, olyan sima aszfaltburkolaton száguldunk Nagyajtáról Középajta felé. A falunapok tiszteletére tették rendbe. Rendezett a főutca, mindkét településen faragott hirdetőtáblákat helyeztek el. A kapuk elől azonban hiányoznak a virágágyások. Bizonyára a tavaszra várnak a középajtai asszonyok.

Panasz is van bőven. Többen hiányolják, hogy nincs még minden gazdaember kezében a birtoklevele. Brotea Olga polgármester asszonyt kérdeztük.

— A tulajdonok zöme rendezett — mondta —, s csak azok nem jelentkeztek tulajdonlapjukkal azonosítás végett, akik nem ott kapták vissza földterületüket, ahol az előzőleg volt! Van gondunk az egyházakkal is. Kö­zépajtán véglegesíteni akarjuk a kultúrotthon tulajdonjogát: telekkönyv szerint az egyházé, de a tanács leltárában szerepel! Várjuk Kolozsvár és Bukarest döntését. Amíg nem lesz tiszta a helyzet, sem mi, sem az egyház nem tud beruházni, pedig most lennének pályázati lehetőségek. Sajnos, erdőbirtokát sem tudtuk maradéktalanul visszaszolgáltatni, mert állítólag egy részét kisajátította annak idején a román állam. A nagyajtai unitárius egyházzal is rendezni akarjuk dolgainkat, mert visszakapta az iskola régi épületét. Felértékeltettük, s ha pénzt kapunk, megvásároljuk, mert szükség van rá.

Középajtán soron következik az ivóvízrendszer kiépítése. Október 24-én tartják a versenytárgyalást. Az infrastruktúrával tehát egy lépéssel hátrább állnak, ugyanis a kanalizálás kérdése még szóba sem kerül. Előnyösebbnek mutatkozik az a megoldás, hogy forrásvizet vezessenek le a hegyekből szabadeséssel, a tervek készen vannak. Torzóban maradt két palló is az Ajta vizén: egyik Nagy-, a másik Középajtán. A 7-es kormányrendeletet követő rövid időszakban senki nem vállalta a tervek elkészítését.

Benkő pap zöldülékeny birodalomnak nevezte a különleges növényvilágot, aki a Szőlőskert oldalában általa telepített fák alatt alussza örök álmát. A hegyoldal ekképpen tudománytörténeti emlékhelynek is tekinthető. S hogy itt is volt Benkő ritkaságokban bővelkedő kertje, arra bizonyíték, hogy néhai Szabadai néni szerint azt a helyet ,,Bonátikus" kertnek nevezték a régiek.

Ki gondolta volna, hogy Benkő József füvészkertjének munkálatai is késnek? Hiába helyezték el a falunap alkalmával az alapkövet, hiába mondta el szakvéleményét Sipos András, a híres szarvasi arborétum (Magyarország) szakembere, a topográfiai felmérés még nem készült el, a terület egy részét meg kellene vásárolni, be kell keríteni. Hogy mit jelentene idegenforgalmi szempontból itt egy füvészkert, az már nem képezheti vita tárgyát.

A minőségi ivóvíz bevezetésével még nincsen vége a vizes gondoknak. Egyelőre csak utcai csapok működnek, de Nagyajta Bölönnel közösen keresi azt a céget, mely elvállalná a víz bevezetését a lakásokba, működtetné, kezelné-javítaná a rendszert. Egyelőre az a baj, hogy az utcai csapokról is sok vizet használnak a falu lakói, s az áramot, amivel a fúrt kutakból felhozzák, az önkormányzat fizeti. Közeleg a tél, s ha elzárják, könnyen elfagyhat a rendszer egy része.

Szép a községháza monumentális, monarchiabéli épületének külseje, de anyagi gondokkal küszködnek, és kérdéses a belső felújítása. Az épülettömbben lévő kultúrterem restaurálása is gond, hisz mennyezetét értékes, a XX. század elejéről származó falfestmény díszíti.

Az önkormányzatnál nem az eredményekről, inkább a gondokról-bajokról érdeklődtünk. Menteni akarják az egykori nagyajtai huszárkaszárnya romladozó, késő klasszicista épületét. Felújítására pályáztak. Ideális lenne szabadidőközpontnak, a tetőtér vendégszobák kialakítására, a pince konyha berendezésére. ,,Ha nyernek, akkor fizetnek" alapon elkészült az előtanulmány is! Egy új sportcsarnokra is készítettek előtanulmányt — mondta a polgármester —, benn, az Ajta pataka melletti laposban húznák fel.

— Nincsen szennyvízhálózatuk a falvaknak.

— Nincs. A két település számára egyszerre akarnánk ezt megoldani, de még nem tudtuk eldönteni: hova építtessük meg a szennyvíztisztítót. A legideálisabb helyen a fúrt kutak vannak, oda nem lehet, területet kell vásárolnunk valahol a Csíkosban — hangzott a válasz. — Sietős a dolog, mert erre most pályázni lehetne.

A vas nem fénylik, de aranyat ér. Különösen, ha onnan tüntetik el a fémeket gyűjtő garázdák, ahol pótolhatatlan. Ez történt Nagyajtán: az Olton átvezető nagy híd fölött vastraverz akadályozta a nagy teherjárművek áthaladását, éppen azt lopták le a romák. Ajtaiak, apácaiak? Mindegy. Mindenféle jármű áthalad most rajta. Jelentettem a megyénél, tudnak róla — így a polgármester. — Évek óta ez a helyzet, a híd a mi megyénk tulajdona. Kérdem: mi lesz, ha egy autóbusz bele talál esni az Olt mély vizébe?

Ezért sem kell a szomszédba menni: gond csőstül, megoldás szálával.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 684
szavazógép
2007-10-17: Világfigyelő - Mózes László:

Röviden

A Benes-dekrétumok sértik az EU-alapelveket
Négy osztrák parlamenti párt képviselői közös nyilatkozatban juttatták kifejezésre tegnap azt a véleményüket, hogy a Benes-dekrétumok ellentétesek az Európai Unió erkölcsi és jogi alapelveivel.
2007-10-18: Faluvilág - Farcádi Botond:

Jobb itthon kis gazdának lenni, mint idegenben nagy szolgának

Sietős léptekkel érkezik haza a száldobosi ház gazdája, lerí róla, hogy elfoglalt ember. Csak úgy árad a szó Benkő Bélából (felvételünk), amikor arról kérdezzük, hogyan kezdett el gazdálkodni, mik voltak a főbb nehézségek, mi változott Románia európai uniós csatlakozása után.