Édesanyja Borsai Nagy Bora. Nyolcan voltak testvérek. Nyolc­éves volt, amikor édesapja meghalt, két év múlva mostohaapja, báró Haller István is. Édesanyja leányát mostohafiához, a katolikus gr. Haller Lászlóhoz kényszerítette feleségül. Tizenkilenc éves volt, amikor harmadik gyermekét várva, Haller László is meghalt. Később gr. Teleki József felesége lett, akitől négy gyermeke született, de mind a négyet elvesztette. A Haller család első gyermekeit elvette tőle, hogy katolikus nevelésben részesíthessék őket. 1731-ben járványban meghalt második házasságából származó két gyermeke és a következő évben második férje, gr. Teleki József is. Ettől kezdve nevezte magát Árva Bethlen Katának.
Életét az irgalmasságnak és a tudományok művelésének szentelte. Visszavonult az Olthévízen ma is álló Haller-kastélyba, templomokat építtetett, iskolákat támogatott, tanítómestereket segített, tankönyvekről gondoskodott, könyvtárat alapított, és bőkezűen támogatta a nagy­enyedi kollégiumot, diákjait. Udvari papja két háromszéki kálvinista prédikátor volt: Csernátoni Bod Péter, az író és Szá­raz­ajtai Abod Mihály, a nagyenyedi kollégium tanára. Szaktekintélye volt a hímzőművészetnek, számos egyházi jellegű hímzése maradt fenn. Háza valóságos neveldeként, árvaintézetként működött. Magyar Könyvtárát még halála előtt a nagyenyedi kollégiumnak ajándékozta. 1751-ben jelent meg egy vallásos szellemű könyve. Önéletírása, melyben református vallása miatti küzdelmeit részletezi, a magyar emlékirodalom remeke. Gazdag levelezését feldolgozták. Életéről Németh László drámát írt.
Ötvenkilenc éves korában halt meg. Porai a fogarasi református templomban nyugszanak. Kocsis István Árva Bethlen Katáról írt monodrámáját, Az újrakezdőt az Olthévízen született és Szolnokon élő színművésznő, Meister Éva mutatta be, aki a Mikó-kollégiumban érettségizett, s aki a monodrámát 1997 óta műsoron tartja.