A török parlament jóváhagyta tegnap a kormány kérését, hogy bevethesse a hadsereget Észak-Irakban az ott meghúzódó kurd gerillák ellen.
Tayyip Erdogan miniszterelnök a kérést indokolva nem beszélt azonnali beavatkozásról, de a nagy többséggel megszavazott parlamenti hozzájárulás törvényes alapot teremt a NATO második legnagyobb hadseregének a fellépéséhez akkor és ott, amikor és ahol az megfelel számára.
A parlament 526 tagjából 507 megszavazta a felhatalmazást, csak egy ellenzéki párt, a Demokratikus Törökország Pártjának 19 tagja voksolt nemmel. A török politikusok attól tartanak, hogy Irak északi részén független kurd állam jön létre, s ez felszítja Törökországban is a nagy létszámú kurd kisebbség elszakadási törekvéseit.
A Párizsban tartózkodó ― egyébként szintén kurd származású ― iraki elnök tegnap felszólította Ankarát, hogy ne indítson támadást Észak-Irakban, s erre figyelmeztetett George Bush amerikai államfő is, a szíriai elnök viszont egy szintén tegnapi kijelentése szerint támogatna egy ilyen hadműveletet. Az Egyesült Államok szerint a török invázió felboríthatja a rendet a legnyugodtabb iraki vidéken és az egész térségben, s beavatkozásra bátoríthatja Iránt is. Nem áll Törökország érdekében, hogy csapatokat vezényeljen Észak-Irakba ― mondta Bush.
A régóta készülődő ankarai döntés hatására kedden 88 dollár fölötti rekordmagasságba emelkedett a kőolaj ára.
