Az El Nino- és a La Nina-jelenség 1100 éves történetét "olvasta ki" a fenyőfa-matuzsálemek évgyűrűiből egy nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatairól a Nature Climate Change legújabb számában számolt be.
Az El Nino óceáni-légköri éghajlati jelenség a Csendes-óceán trópusi területein: a tengerfelszíni hőmérséklet periodikus változásának meleg fázisa. Karácsony táján veszi kezdetét, ezért hívják El Ninónak, a gyermek Krisztus spanyol nevére utalva. Az El Ninóval ellentétben a La Nina (leánygyermek) a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és keleti részén előforduló, a normálisnál hidegebb tengerfelszínt jelenti.
A meteorológusok hónapokkal előre képesek megállapítani az El Nino-jelenség várható intenzitását. Ugyanakkor ahhoz, hogy a tudósok megjósolhassák, miként viselkedik majd ez az éghajlati rendszer a globális felmelegedés viszonyai közepette, ismerniük kellene a távoli múlt történéseit. Ebben kevés támaszt nyújtanak az óceáni hőmérséklet mérései, amelyek mindössze 150 éves múltra tekintenek vissza – olvasható a Science Daily tudományos hírportálon (http://www.sciencedaily.com). A kérdést a matuzsálemi korú fenyőfák segítenek megválaszolni, hiszen az intenzív El Nino-jelenség szokatlanul csapadékos és enyhe teleket eredményez, így ilyenkor a fák évgyűrűi is szélesebbek. A La Nina ellenkezőleg, szárazabb és hidegebb időjárást hoz, emiatt az évgyűrűk is keskenyebbek.
A tudóscsoport Jinbao Li, a Hawaii Egyetem kutatójával az élen az Egyesült Államok délnyugati részén a répafenyők nemzetségéhez tartozó három fenyőfaj – a bozontos fenyő (szálkástobozú fenyő, Pinus aristata), a simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva), valamint a rókafarkfenyő (Pinus balfouriana) – évgyűrűit vizsgálta. Ezek a fák a világ legidősebb élőlényei közé tartoznak, akár több ezer évig is elélnek. Az évgyűrűk tanúsága szerint az El Nino-jelenség intenzitása nagyfokú változékonyságot mutatott. Voltak évtizedek, amikor igen nagy aktivitás jellemezte az óceáni-légköri éghajlati jelenséget, és olyanok is, amikor alig-alig "adott hírt magáról". A jelenség leggyengébb a 11. században, a legintenzívebb pedig a 18. században volt.
A fák évgyűrűiben kódolt információ egybeesik a tavak fenéküledékéből vett minták adataival, amelyek szerint a csendes-óceáni térségben rendszeresen váltakoztak a melegebb és hűvösebb periódusok, amelyek 50–90 évig tartottak.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
