82 évvel az első, 1929 májusában megrendezett Ünnepi Könyvhét, illetve éppen 70 évvel az első Kolozsvári Ünnepi Könyvhét után idén június 2-a és 5-e között Erdély fővárosa ismét bekapcsolódik a magyar könyv ünnepébe. A budapesti Vörösmarty téren megnyíló központi rendezvénnyel pontosan egy időben, csütörtökön 16 órakor megnyitották a könyves seregszemlét a Mátyás király szülőháza előtti téren.
Fotó: Bíró István – Krónika
Az ötletgazda annak idején Supka Géza neves újságíró volt, aki egy vásári jellegű, színes, mozgalmas sokadalomról álmodott: "Az évnek egyik napján (...) könyvnap rendeztessék, amely (...) az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában." De nem csak könyvekre gondolt, hiszen színházi, zenei előadásokat, kiállításokat is beleképzelt a forgatagba: "gerincét a festői könyvvásár teszi ki, amely a városnak lehetőleg valamely csendesebb terén, amennyire lehetséges, históriai épületek vagy természeti szépségek keretében folyik le (...) egyszerűbb, de művészien dekorált polccal, állvánnyal, tolóskocsival, ponyvasátorral, bódéval vagy pavilonnal."
A Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, az RMDSZ Főtitkársága és a Romániai Magyar Könyves Céh szervezésében zajló rendezvény ünnepélyes megnyitóján László Attila, Kolozsvár alpolgármestere, Kelemen Hunor, kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ elnöke, Dávid Gyula irodalomtörténész, valamint Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke köszöntötte a kiadókat és az egybegyűlteket.
"Egy magyar könyv mindig ünneplésre ad okot" – kezdte köszöntőbeszédét Kelemen Hunor. – A 70 év után újra megrendezésre kerülő Kolozsvári Ünnepi Könyvhét bizonyíték arra, hogy a magyar könyvkiadás Erdélyben, mindennek ellenére, életben van és fejlődik. Bizonyíték arra, hogy a magyar emberek a könyveket értéknek és nem luxusterméknek tekintik". Hangsúlyozta, az államnak támogatnia kell a könyvkiadókat, nem szabad kitennie a piaci viszonyok ingadozásának, hisz ők nem profitot, hanem elsősorban kulturális és szellemi értéket termelnek. László Attila alpolgármester elmondta: Kolozsvár brandje a könyv, majd Szép Gyula, az RMDSZ főtitkárságának képviselője olvasta fel Csoóri Sándor üzenetét, melyben kiemelte, hogy Kolozsvárnak mindig különös helye volt a nemzet életében: "Nem vált gazdasági vagy kereskedelmi központtá, mégis egész Erdélyt jelentette." Dávid Gyula szerint a könyvhét olyan alkalom, ahol szerző és olvasó közvetlenül találkozhat, Fekete Emőke az ilyen rendezvények közösségépítő és közösségteremtő erejéről szólt.
A könyvhét programját előadások, koncertek, könyvbemutatók, táncház, gyermekprogramok színesítik. A rendezvényen számos erdélyi és magyarországi kiadó vesz részt.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
