Szombaton Barátoson tartotta munkamegbeszélését a regionális talajjavítási hatóság, aminek időszerűségét az idei szélsőséges időjárás is adta. A gondok súlyát jelzi, hogy mind Kovászna, mind Hargita megye prefektusa jelen volt a szakmai megbeszélésen.
A mezőgazdasági minisztérium keretében működő hatóság — román betűszóval az ANIF — tulajdonképpen az állami talajjavítási létesítmények kezelésére szakosodott. Regionális szervezettsége révén Háromszék a Felső-Maros és Olt kirendeltség része Brassó, Maros és Hargita megyével egyetemben. Alapvetően négyféle talajjavítási rendszert kezelnek: az öntöző-, a lecsapoló-, az erózióellenes rendszereket és az illetőségükhöz tartozó árvízvédelmi gátakat. A nyilvántartások szerint Háromszéken összesen 4789 hektár öntözése lenne lehetséges, ám a besenyői rendszer évek óta működésképtelen, a lecsapolt területek nagysága megközelíti a 38 000 hektárt, talajpusztulás ellen valamivel több mint nyolcezer hektáron építettek ki korábban védőrendszereket, a folyókat szabályozó gátrendszer révén pedig mintegy 34 és fél ezer hektárt védenek az árvizektől.
A hatóság új igazgatója, Nicolae Mărăcine, aki júniustól tölti be ezt a tisztséget, elismerte, hogy az utóbbi másfél évtizedben a talajjavítást szolgáló rendszerek karbantartását és működtetését — elsősorban pénz és stratégia hiánya miatt — elhanyagolták. Mindez annak is következménye, hogy a rendszerek által kiszolgált területek magánkézbe kerültek, ám állami forrás sem volt arra, hogy az egyébként elengedhetetlenül szükséges karbantartási munkálatokat elvégezzék. Az utóbbi évek szélsőséges időjárása azonban — hol árvizek, hol szárazság okozott jelentős terméskiesést, nem beszélve a helyi árvizek eróziós hatásáról — rádöbbentette a döntéshozókat, hogy az intenzív gazdálkodás egyik fontos eleme a létesítmények szakszerű működtetése, illetve újak tervezése, kivitelezése. Az igazgató szerint elkészült egy országos stratégia, amely több, a vízgazdálkodásban érdekelt intézmény és hatóság, illetve a földtulajdonosok együttműködését feltételezi. Így olyan, egy-egy vízgyűjtő medencére tervezett komplex terveket dolgoznak ki, amelyek képesek a szélsőséges időjárás következményeit ellensúlyozni. Állítólag erre pénz is lesz, Háromszékre idén az állami költségvetésből másfél millió lej jut a rendszerek karbantartására és javítására, ugyanennyi újabb beruházásokra (a Barátos és Gelence határában lévő lecsapolórendszer bővítésére), Bereck—Ozsdola térségében pedig egy közel ötmillió lejes patakszabályozási munkálat egyharmadát végzik el a Sapard-program révén. Ugyanakkor gátakat, vízpartokat, illetve -medreket rehabilitálnak, és tervbe vették a besenyői gyűjtőtó rendbetételét is, idén az előtanulmány készülne el.
A szakemberek hangsúlyozták, a berendezések hasznosítása csakis az illető területeken gazdálkodók közreműködésével lehetséges. A törvény immár úgy rendelkezik, de különböző támogatási formákkal is azt ösztönzik, hogy a rendszerek működtetése a felhasználói csoportokkal együtt történjék. Háromszéken például a termelők összefogása révén két, öntözővizet hasznosító egyesület jött létre, idén közel ezer hektárt öntöztek, jövőre összesen 1296 hektárra kötöttek szerződést.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.