Változó uniós élelmiszer-címkézés
Megállapodott az Európa Tanács az Európai Parlament és az Európai Bizottság képviselőivel az élelmiszer-címkézés átalakításáról. Az új szabályok szerint valamennyi élelmiszer csomagolásán meg kell jeleníteni az energia-, só-, cukor-, fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalomra, valamint a telítettzsírsav-tartalomra vonatkozó adatokat.
Fel kell tüntetni a származási országot a sertés-, marha-, bárány- és kecskehús, valamint a baromfi esetében is. A tápanyagtartalomról tájékoztató adatokat nem a csomagolás fő oldalán kell elhelyezni, a szeszes italokon pedig egyáltalán nem kell feltüntetni az adatokat. Eredetileg az alacsony alkoholtartalmú, édesített szeszes (alkopop) italokra is ki akarták terjeszteni a címkézési kötelezettséget, végül azonban nem került a szabályozás hatálya alá. Nem lesz kötelező az irányadó napi bevételi érték néven és ajánlott napi bevitel néven is ismert tájékoztatás sem a só-, zsír-, cukor- és energiatartalomról. A százalékos bontású kimutatás feltüntetése több uniós törvényhozó szándékának megfelelően önkéntes lesz, a tagállamok azonban az uniós szabályoknál szigorúbb rendet is bevezethetnek. Az új rendszer azt követően léphet életbe, hogy a megállapodást hivatalosan elfogadják a kormányok és az Európai Parlament.
Maradnak az uniós agrártámogatások
Környezetbarátabb, igazságosabb, versenyképesebb közös agrárpolitikát képzel el az Európai Parlament 2013 utánra, és 2020-ig szinten tartanák az uniós agrártámogatások összességét is. Az Európai Bizottság a közeljövőben készül közzétenni a közös agrárpolitika reformjával kapcsolatos jogszabályjavaslatait a 2014–2020-as időszakra. A parlament még ez előtt foglalt állást arról, hogy miképpen látja a politika jövőjét. Ahhoz, hogy az európai mezőgazdaság biztosítani tudja a kontinens élelmiszer-szükségletét jó minőségű termékekkel, elegendő pénzügyi támogatásra van szüksége – véli a parlament. A képviselők szerint a közvetlen kifizetések rendszerét szorosabban össze kellene kötni a környezetvédelmi célokkal. Egyetért az EP az egyes termelőket illető kifizetésekre kiszabott felső határérték bevezetésével is. Az új tagállamok technológiai, infrastrukturális és piacszervezési felzárkózása érdekében 2014-től is megfelelő pénzügyi forrásokra van szükség. Feltétlenül fontos ezért, hogy ezek az országok kedvezőbb társfinanszírozási feltételek mellett juthassanak vidékfejlesztési támogatásokhoz 2013 után is.
