Gasparovic a kifogásait mintegy tízoldalas megjegyzésekben foglalta össze, s azt javasolja a parlamentnek, hogy a törvény egészét utasítsa el. Ennek alapján a parlament most csak a törvény egészéről szavazhatott, módosító javaslatokra nem volt lehetőség. A vitában az ellenzék ismét élesen bírálta a jogszabályt, "magyarosításnak", a szlovák állam érdekeivel ellentétesnek minősítette, s Orbán Viktor állítólagos "revizionista politikájának" érvényesüléséről beszélt.
Az elfogadott változtatás értelmében az egyes szlovákiai településeken elegendő lenne, ha a kisebbségi lakosság aránya az eddigi 20 százalék helyett csak 15 százalék lenne ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét. A kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése a gyakorlatban azonban csak tíz év múlva lép életbe. A parlamentben ugyanis előzőleg megszavazták azt a képviselői módosító indítványt, miszerint egy település csak akkor kerülhet fel a kétnyelvű települések listájára, ha a kisebbségi lakosok aránya a településen két egymást követő népszámlás során éri el a 15 százalékot. Hasonlóan az államnyelvtörvényhez, a kisebbségi nyelvhasználati törvény megsértéséért is pénzbüntetés jár, mégpedig 50 eurótól 2500 euróig. A Szlovákia területén hagyományosan használt kisebbségi nyelveknek a törvény a bolgár, a cseh, a horvát, a lengyel, a magyar, a német, a roma, a ruszin és az ukrán nyelvet ismeri el.
A jogszabályt módosító javaslatot Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar–szlovák párt alelnöke terjesztette a parlament elé. A kisebbségi nyelvhasználat feltételeinek javítása a Híd egyik legfőbb célkitűzése a négypárti kormánykoalícióban, amit komoly kompromisszumok, engedmények árán, de végül sikerült elérnie. A Híd az elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvényt a kisebbségi jogok bővítésé terén elért előrelépésnek minősítette, míg a Magyar Koalíció Pártja szerint az eredmény alig érzékelhető.