Az utászház alatti, vadvirágos tisztást részben leaszfaltozták, az újonnan kialakított parkolók mögött kővel borított, padokkal és lámpaoszlopokkal szegélyezett sétányok vezetnek a Zsombor pataka mellett felépített, ivásra és fürdésre nem, csak a parton való merengésre alkalmas borvizes medencéhez. A már beágyazott kövek földtani értékét, különlegességét semmi sem jelzi, és bár a Szent Anna-tó felé nyáron még rossz időben is élénk a gépkocsiforgalom, fél óra alatt senki nem állt meg legalább fentről szétnézni. Kétoldalt kerítések figyelmeztetik a betérőket, hogy az már magánterület, azaz nem lehet elsétálni az erdőben a közeli borvízcsorgóig, népi fürdőkig – az ösvények kiépítése, kijelölése Bíró Donát megyei főépítész, A borvíz útja program felelőse szerint már az önkormányzatok feladata lenne.
A megyei tanács következő lépésként (egy másik pályázatból) az elhanyagolt utászházat szeretné látogatóközponttá alakítani, egyelőre ugyanis csak afféle kulturált pihenőhely a kert, melynek hivatalos átadása a közeljövőben várható. A tervezésbe helyi építészt is bevontak, mert az első, bukaresti elképzelés nem volt megfelelő. A kivitelezésre kétévi jótállást vállaltak, és minden jel szerint szükség is lesz rá, az esővíz ugyanis egyelőre a vadonatúj úttesten folyik le. "Ez a megvalósítás csak egy lépés – szögezte le Bíró Donát –, elindultunk, és most már az önkormányzatokon múlik, hogy mennyire tudják leütni a feldobott labdát, mi lesz a folytatás."