A Márk családok és leszármazottjaik első szabadtéri, kosaras találkozóját a barátosi gyökerű, jelenleg Székelyudvarhelyen elő Márk család szervezi július 16-án 12 órától a bikfalvi Zátyi-kúria, jelenleg Zöld Diófa Panzió udvarán.
A nagyon szerteágazó családágak kutatás alatt állnak, az első Márk-családtalálkozó célja az ismerkedés, kapcsolatteremtés mellett az ágak kiegészítése is. Előzetes bejelentkezés nélkül is számítanak az uzoni, a sepsiszentgyörgyi, az egerpataki, a barátosi, a középajtai ágak képviselőire, valamint az innen elszármazott, jelenleg máshol élő Márk családtagok és leszármazottak megjelenésére.
Pálmay József szerint a Márk családnevet a legkorábbról fennmaradt iratok már 1539-ben említik Uzonban, és valószínűleg ebből szakadt ki a sepsiszentgyörgyi ág is, melyet az 1614-es lustrákban szereplő "nobilis" Márk István, Pál és János képviselt, akik nemeslevelüket Báthori Gábortól kapták 1611. június 11-én.
Az egerpataki ágból Márk Péter 1591. január 22-én Báthori Zsigmond fejedelemtől kapott nemeslevelet, az 1614-es lustrakönyvben pedig Márk Miklós, Balázs, Máthé, János, István, Lőrinc és Mihály szerepel. Az 1848–49-es honvédek között ebből az ágból Márk János adóhivatali ellenőr és öccse, Adolf öregbítette a család hírnevét. Az egerpataki Márk Péter nemeslevelének eredeti példányát sikerült napjainkig a családban megtartani, őrzője Sepsiszentgyörgyön él. A középajtai ágból 1614-ben Márk Péter, Márton és István lustrál. István meg fiai, György és István 1649. november 13-án Rákóczi Györgytől kaptak lófőséget.
A Márk családok több jeles személyiséget is adtak az erdélyi közéletnek. Papok, városi, királyi kincstári hivatalnokok, számvevő- és pénzügyi biztosok között találjuk nevüket. Napjainkban többen vállalkozóként, könyvelőként vannak jelen a gazdasági életben.
A szervező barátosi/székelyudvarhelyi ág az 1818 és 1888 között élt Márk Mihály kovásznai református lelkész, ennek fia, az 1880 és 1965 között élt Mihály héjjasfalvi, majd csekefalvi és agyagfalvi lelkész vonalához tartozik.
