Nehéz lesz teljesíteni az unió ultimátumát, és ez elsősorban nem a mezőgazdasági támogatásokat kezelő intézmény, hanem a számítógépes feldolgozás során bekövetkezett rendszerhibáknak tudható be — vélik a Megyei Kifizetési Ügynökség szakemberei.
Az Európai Unió által ígért közvetlen mezőgazdasági támogatások szűkítését helyezte kilátásba az EB, ha Románia egy hónap alatt nem teszi működőképessé az erre szakosodott intézményrendszerét — szólt minap az ultimátum Brüsszelből. Ami a csatlakozási szerződésben szereplő védzáradék értelmében azt jelenti, hogy az ígért keret 75 százalékát utalják át. Az unió ugyanis úgy látja, hogy nincsenek meg azok az intézményi feltételek, amelyek a közvetlen (vagyis a földalapú) mezőgazdasági támogatások odaítéléséhez szükségesek.
Király Tünde Helén, a nemrég önálló jogi státust kapott és új székhelyre (az Oltmező utcába) költözött megyei szakhivatal illetékes osztályvezetője nem kíván jóslatokba bocsátkozni a brüsszeli felszólítás teljesítését illetően. Az adatok adminisztrálásának és ellenőrzésének gyakorlati vonatkozásait viszont készségesen és részletesen elmagyarázza.
A számok tükrében
Háromszéken a megadott határidőig, vagyis május közepéig összesen 14 110 kérvényt nyújtottak be földalapú támogatásra, összesen 113 168 hektárra. A statisztikát tekintve, vagyis figyelembe véve, hogy a megye mezőgazdasági területe 168 416 hektár, ez nagyjából meg is felelhetne a valóságnak, hiszen ismeretes, hogy a harminc árnál kisebb parcellákra nem folyósítanak közvetlen támogatást. Annál is inkább, mert a kérvények adataiból is kitűnik, ami már köztudott: az egyik legmeghatározóbb tényezője a háromszéki — de általában a hazai — hegyvidéki mezőgazdasági termelésnek a rendkívül felaprózott birtokviszony. A saját bevallás szerint kitöltött több mint tizennégyezer űrlapnak ugyanis nem egészen két százaléka — szám szerint 240 — vonatkozik több mint 50 hektár támogatására (természetesen, ezek sem feltétlenül egy birtoktestben, illetve parcellában, itt a kérvényező által birtokolt, illetve használt területek összességéről van szó). Érdekes megjegyezni, hogy a megjelölt területek egyharmada legelő.
Ugyanakkor egy másik, a támogatás odaítélésében szerepet nem játszó nyilvántartást is érdemes itt idézni. A polgármesteri hivatalokban jegyzett farmnyilvántartásokba az egy hektárnál nagyobb területet használókat írják be. Ezek száma 16 719, a mezőgazdasági területek összessége 27 hektárral haladja meg a 98 000-et.
Amiből a gondok adódnak
Ebből a helyzetből fakadt aztán a gondok egy része, hiszen már a kérvényben szereplő űrlap kitöltése, a műholdas térképre való berajzolás, tehát a parcellák pontos azonosítása és megjelölése, majd a számítógéprendszerbe való betáplálása több hibalehetőséget rejt magában, mint a nagyparcellás birtokviszonyok esetében. Király Tünde, a számítógépes rendszer működését csehországi tapasztalatcserén ismerte meg. Elmondta, ott merőben más a helyzet, az összevont birtokviszonyok mind az adatok betáplálása, mind az ellenőrzési folyamatok vonatkozásában gördülékennyé tették a munkát.
Ám mindez egy adott helyzetből fakad, és a szakember szerint még ilyen körülmények között is könnyen boldogultak volna az adatok felvezetésével, ellenőrzésével, és a többszöri korrekciók elvégzésével időben tudtak volna végezni. Ha folyamatosan nem lett volna gond a számítógéprendszerrel. A késlekedés, a rengeteg túlóra, az idegesség mind-mind erre a számlára írható. Az ügynökségnél egyik kollégájuk, Dumitru Anitoiu halálát is összefüggésbe hozzák azzal a több hónapja tartó hercehurcával, mely az alapvető ,,munkaeszköz" tökéletlenségéből származik. Egyébként ottlétünkkor sem tudtak kapcsolatot teremteni a központi szerverrel, az intranetes hálózat nem működött.
A Siveco által biztosított számítógéprendszer, illetve a szükséges szoftverek miatt hónapok óta tart a levelezgetés is. Király Tünde elmondja, hogy garmadával írták az elektronikus leveleket, a távkonferenciákon, megbeszéléseken ki tudja, hányszor hozták fel, hogy amit néhány nap alatt el lehetne végezni, azt hetekig, sőt, hónapokig tolják maguk előtt, sokszor a rendszer egyik pillanatról a másikra válik elérhetetlenné, így a mintegy nyolcvan alkalmazott munkáját egyszerűen képtelenség megszervezni. A hatékonyságra már nem is gondolnak. Mindannyiszor süket fülekre találtak, hol a rendszer szakemberei, hol a minisztérium vagy a felettes hatóság vezetői közölték: minden rendben, a rendszer működik, tessék dolgozni.
A kérvények ellenőrzése
A hivatalnál külön osztály foglalkozik a kérvényekben szereplő adatok hitelességének ellenőrzésével. Maria Roman osztályvezető irodájában több kupac dosszié tölti meg a polcon, a földön lévő kartondobozokat. Természetesen, az asztalok is tele iratcsomókkal, a számítógép-hálózat itt sem működik éppen.
Az ellenőrzés több szakaszban történik. Eredetileg a kérvények hat százalékát kellett volna górcső alá venni, ám a legújabb uniós megkötések tíz százalékról beszélnek. Ez azt jelenti, hogy a különböző módszerekkel kiválasztott kérvények adatainak hitelességét a terepen ellenőrzik, az információkat az adatbázisban összevetik a kérvényben szereplő eredeti adatokkal, és ha az eltérések egy bizonyos hibaszázalékon felüliek, értesítik az igénylőt, hogy közösen korrigálják a hibákat. Ez utóbbi már ismét az adminisztráló és ellenőrző osztály feladata.
Az első két szakaszban összesen 173 gazda kérvényét ellenőrizték, ezeket a számítógép szúrópróbaszerűen választotta ki. A terepmunkát elvégezték, az adatokat számítógépre vitték, a konkrét hibák kiütköztek. Jelenleg egy másik, az úgynevezett legnagyobb kockázati elvre épülő módszerrel kiválasztott kérvények ellenőrzését végzik a terepen. De a kilencven folyamodvány ellenőrzési adatainak számítógépes rendszerbe töltése áll, pedig alig két napra lenne szükség. Hiába őrizzük a számítógépeket — fakad ki a szakember.
Kiértesítés
Az ellenőrzéskor észlelt rendellenességeket végül is a kérvényező gazdákkal együtt lehet és kell tisztázni. Ehhez azonban a számítógéprendszernek kellene kimutatnia a hibákat, azután lehet értesíteni azokat, akiknél rendellenességet találtak. Ám ehhez az összes adatnak a gépben kellene lennie (vagyis az ellenőrzéskor regisztrált adatoknak is), na meg a megfelelő hozzáférhetőséget is biztosítani kellene. Király Tünde szerint, ha mindez adott, néhány napon belül ki tudnák állítani az értesítő leveleket. Amelyekben az áll majd, hogy a kérvényezőnek hol és mikor kell jelentkeznie, hogy az észlelt hibát a szakemberekkel közösen korrigálják. Ezt kell ismét gépbe tenni, mert a rendszer — természetesen — nem csupán a terepellenőrzés folytán kiugró hibák, hanem más szempontok szerint is ellenőrzi az adatokat. Ilyen például az, amikor a műholdas térképeken meghatározott, úgynevezett fizikai blokkok területe (ezek változó nagyságú, ám lehetőleg nem túl nagy, valamilyen, a terepen jól felismerhető határral rendelkező földdarabok) és az illető fizikai blokkban bejelentett parcellák összterülete lényegesen eltér egymástól. Magyarán: több területre kérnek támogatást, mint amennyi a terepen van. S bizony ez nem is ritka, hiszen az összesen 16 678 fizikai blokk közel tíz százalékánál a rendszer ezt kimutatta.
A fordított eset — vagyis hogy kevesebb területre kérnek támogatást — már gyakoribb, hiszen elég sok a 30 árnál kisebb parcella, amire nem jár szubvenció, illetve az olyan gazda, aki egy hektárnál kevesebb összterülettel rendelkezik. Ráadásul — mondják a szakemberek — nem egy esetben találkoztak azzal, hogy csak a tulajdonban lévő (birtoklevéllel vagy éppen telekkönyvvel igazolható) területre kértek támogatást, holott az illető használatában lévő területekre is lehetett támogatást igényelni. Továbbá nem ritka, hogy egy parcellát nem a megfelelő fizikai blokkba rajzolta be a gazda, egyszerűen azért, mert nem tud eligazodni a műholdas térképen.
Mikor és mennyit fizetnek?
A helyi szakemberek a címben feltett kérdésre nem tudnak válaszolni. Úgy értékelik, mindent megtettek annak érdekében, hogy az adatfeldolgozás, az ellenőrzés, a hibák korrigálása a megfelelő időben megtörténjék. De most, a nagy nemzetközi cirkusz után sem tudnak zavarmentesen dolgozni.
A gazdáknak pedig nem marad más hátra — tehetjük hozzá —, mint hogy várják az értesítést. Vagy hogy a javítások érdekében fáradjanak be a legközelebbi központhoz (egyébként ilyen hat van a megyében: Sepsiszentgyörgy, Barót, Kökös, Kovászna, Kézdivásárhely, Bodzaforduló), vagy azt, hogy a támogatás összegét átutalták a bankszámlájára. Ez utóbbira — a fentiek ismeretében talán megkockáztathatjuk — az idén aligha kerülhet sor. Akkor pedig — ha az unió betartja fenyegetését — a számlán az eredetileg elérhető összeg háromnegyede szerepel majd.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
