Aki az Erdélyi Magyar Néppárt körüli hajcihőt nem a törvényszéki bejegyzés, avagy be nem jegyzés körüli fondorlatok felől figyeli – most éppen arra hivatkozott a bírói testület, hogy nem a nemzeti, hanem egy közösség érdekeit képviseli –, azt érzékeli, hogy az az alakulat, amelynek megnevezése mindenki számára érthető és értelmezhető, a magyar politikai terminológiában rég honos, Kárpát-medencei tagoltsága, európai elfogadottsága nyilvánvaló, azok számára ez a párt egy idő óta már "bejegyzett".
Maga a megnevezés is felhajtóerő, mert lehetővé teszi, hogy az is kívülről támogathassa az alakulatot, aki nem óhajtja magát pártkatonaként besorolni, de egyetért az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseivel.
A Néppárt létrejöttének igényét két évtized romániai magyar politizálása izzadta, vagy – kinek hogy tetszik – kínlódta, gyöngyözte ki. Az 1989 decemberében nagy lendülettel induló RMDSZ a diktatúra béklyóitól szabadulva magyarságmegváltó szövetségként és egyben pártként indult. Naivak voltunk, s jó ideig nem érzékeltük, hogy a rendszerváltás színfalai mögött milyen átrendeződés – akkori népi megnevezéseként "gengszterváltás" – folyik. Marosvásárhely véres márciusa, s ami utána következett, nyitotta ki aztán a szemünket. Az RMDSZ induló monolit egységének hasadásához ez a mozzanat adta az első löketet. Ettől kezdve a bukaresti kötődés és irányultság, a román politikai élethez simulás, vagy a radikálisabb magyar érdekképviselet hol rejtett, hol nyilvános küzdelmének, egymás ellen fordulásának harci zaja volt a politikai élet alakulásának kísérő zenéje. Hol csitult, hol élesedett a küzdelem az "óvatosan haladás", a "lassú lépések" tábora és a radikálisok között. Aztán ez a magyar–magyar vívódás szakította ki a monolitikusnak szánt magyar egységből a Magyar Polgári Pártot.
A személyi ellentétek és az összeférhetetlenség, a teljesítményekkel való elégedetlenség aztán tovább osztotta a kezdetben oszthatatlannak képzelt pártegységet. Mindeközben elképesztő sikerrel folyt a magyar–magyar politikai elit képviselőinek kölcsönös erkölcsi lejáratása. Így csírázott és kelt ki az új mozgalom, amelyet az EMNT s reményeink szerint majd a törvényszéken is bejegyzendő EMNP képvisel.
Három pólusú lett a magyar érdekképviselet.
És ettől nem fog összedőlni a hazai magyar világ. Újra össze kell fogni. Az autonómiáért, az állami magyar egyetemért és a számunkra nem kívánatos régiósítás ellen.
