"Ingerültséget" keltettek a DLP országos bürójában a tusványosi autonómianyilatkozatok. Sever Voinescu szóvivő úgy fogalmazott: a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok kiválóak, de "időnként adódnak sértő hangok, amelyek a múlt politikai üzeneteit hordozzák".
"A párt országos bürójában bizonyos ingerültséget váltott ki a magyarországi hivatalosságok beavatkozása olyan kérdésekbe, amelyek Románia belügyeihez tartoznak. A DLP szempontjából Románia területi-közigazgatási átszervezése a román állam ügye, és senkitől sem kell erre engedélyt kérnie" – jelentette ki Voinescu. A DLP-t nagyon foglalkoztatja a decentralizálás, Románia valamennyi területi-közigazgatási egysége adminisztratív autonómiájának megteremtése, de az autonómiával kapcsolatban azt az elvet követik: amennyi az autonómia Caracalban, ugyanannyi Székelyudvarhelyen is. Voinescu szerint a közigazgatási autonómiát és a decentralizációt a közösségi fejlődés szempontjából kell megközelíteni, nem pedig etnikai meggondolások szerint.
Mint ismeretes, Orbán Viktor magyar kormányfő szombaton Tusványoson úgy fogalmazott: "még nem érkezett el az idő, hogy a budapesti kormány állást foglaljon" Románia regionalizálása tekintetében, hozzáfűzve, hogy az erdélyi magyarságnak közös álláspontra kell jutnia, amelyet közölnie kell Bukaresttel. Semjén Zsolt kormányfőhelyettes a Tusványosi Nyári Szabadegyetem szerdai megnyitóján kijelentette, hogy az erdélyi magyaroknak nem szabad lemondaniuk Székelyföld autonómiatörekvéseiről, hozzáfűzve, hogy a budapesti politikusok "erősen elkötelezettek az autonómia tekintetében". Tőkés László EP-alelnök, az EMNT elnöke ugyanakkor azt mondta, hogy a mindenkori "román hatalomnak" elnézést kell kérnie a magyaroktól a poszttrianoni és a posztkommunista időszak jogfosztásaiért, és "ha már területet vesztettünk, jogokat kérünk, beleértve az autonómia minden formáját".
Sorin Frunzăverde, a DLP első alelnöke szerint "ennek a nyári egyetemnek bizonyos résztvevői általában így szoktak nyilatkozni. Azt hiszem, Románia szempontjából az, hogy tagja az EU-nak és a NATO-nak, eleve tisztázza ezeket a felmerülő problémákat. Romániának jelen pillanatban nincs ilyen problémája, tehát úgy hiszem, a magyar közösségnek sem ez a gondja." Teodor Baconschi külügyminiszter a Ziarul Financiar című napilapnak úgy fogalmazott: "Az EU-s és a NATO-partnerség szelleme meghatározó a Magyarországgal fenntartott kétoldalú kapcsolatainkban. Ugyanakkor meggyőződésem, ma már senki nem engedi meg magának – könnyű és múló politikai nyereségek kecsegtetése ellenére sem –, hogy etnikumok között vagy a kétoldalú kapcsolatokban feszültséget keltsen, annál is inkább, mert az EU rendkívül bonyolult rendszerében a gazdasági válságból való kilábalásra keresik a megoldásokat."
