Az oktatási tárca átvizsgálja az egyetemi szenátusok által elfogadott és felterjesztett chartát, hogy megfelelnek-e a törvény szellemiségének. "Innentől kezdve politikusainkon áll vagy bukik: a gyakorlatban is be tudják-e bizonyítani, hogy a tanügyi törvény valóban előrehaladást, nem pedig visszafejlődést jelent a magyar nyelvű orvosképzés részére" – fogalmaz dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusának közleményében.
Az elmúlt időben a magyar közvélemény méltán sokat foglalkozott a marosvásárhelyi orvosképzés ügyével, a felvételi vizsgák kapcsán pedig ez a figyelem csak fokozódott: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem költségtérítéses helyeire egyetlen magyarul felvételiző diák sem jutott be. Az elgondolkodtató jelenségről dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár, a MOGYE szenátusának tagja levélben igyekezett magyarázattal szolgálni.
A legújabb tanügyi törvény az intézményt multikulturális egyetemként határozza meg, és nemcsak lehetőséget ad a magyar (kisebbségi) nyelvű oktatás kifejlesztésére önálló tanulmányi vonal vagy tagozat létrehozása által, hanem a 135. cikkelyében elő is írja azt. Az egyetemi autonómia nyilván az alkotmányban garantált jog marad, ám az egyetemi szenátusnak a döntéseit a törvény szellemében kell meghoznia. A törvény hatályba lépését követően a MOGYE vezetőiből, szenátusi tagjaiból külön román és külön magyar munkacsoport alakult meg, amelyek az egyetemi charta (belső működési szabályzat) új formáján dolgoztak. A megbeszélések és egyeztetések beindulásáról és menetéről a magyar oktatók két alkalommal értesülhettek, amikor a dékánhelyettes összehívta őket. Bár a szenátus időközben megtartott gyűlésein a kérdés említésre sem került, a kompromisszum körvonalazódni látszott. Az új szervezeti felépítésben létrehozandó különálló román és magyar főtanszékek létesítésében már-már senki sem kételkedett, amikor június elején a MOGYE oktatóinak opciójukat kellett kifejezniük, hogy melyik tagozathoz tartoznak.
A június 9-i szenátusi gyűlésen viszont a szeptemberi licencvizsga szabályzatának elfogadásakor az egyetem vezetősége elzárkózott az új tanügyi törvény által lehetővé váló magyar nyelvű államvizsgavédés lehetőségétől, arra utalva, hogy a chartát majd úgyis módosítani lehet, amikor időszerűvé válik. Az Orvosi Kari Tanácsban a román fél – arra hivatkozva, hogy a magyar tagozatot a jelenlegi állapotában nem sikerülne akkreditálni, és ez veszélyeztetné az egyetem létét – elállt az addigi tárgyalások megegyezéseitől, és olyan chartát javasolt közvitára, amely a magyar tagozat létrehozásának folyamatában semmilyen előrelépést nem jelentett. Az egyetemi szenátus magyar tagjai ezt követően távol maradtak a szenátusi gyűlésről, amely döntésképtelennek bizonyult. Bár a 38 tagú egyetemi szenátus 13 magyar tagja távol maradt, és így a kétharmados többségre nem volt lehetőség, a chartatervezetet megszavazták.
Az új egyetemi charta végleges formájának elfogadására hivatott július 22-i szenátusi gyűlés ötödik órájában kezdődött az új egyetemi charta megvitatása. "A rektor mindannyiunk tudomására hozta, hogy ő és társai egyetértenek a magyar tagozat létrehozásával, és ennek érdekében szimulálásra lenne szükség, tehát akarják, de nem lehetséges, mivel a törvényt be kell tartani. Márpedig a magyar tagozat jelenlegi állapotában nem kapna akkreditációt" – fogalmaz Ábrám Zoltán. Végül olyan dokumentum került terítékre, amely az eddigihez képest visszalépést jelent, hiszen a chartát kiegészítő választási szabályzatban a román fél még azt az eddig gyakorlatban levő gesztust sem teszi meg, miszerint a kari tanácsba beválasztott tagokat külön választják meg a román és magyar oktatók. A jelen levő magyar szenátusi tagok felálltak – a rektorhelyettes kivételével –, és elhagyták a termet.
A tanügyi törvény értelmében az oktatási minisztérium átvizsgálja az egyetemi szenátusok által elfogadott és felterjesztett chartát, hogy megfelelnek-e a törvény szellemiségének. "Innen kezdve politikusainkon áll vagy bukik: a gyakorlatban is be tudják-e bizonyítani, hogy a tanügyi törvény valóban előrehaladást és nem visszafejlődést jelent a magyar nyelvű orvosképzés szempontjából. Ha nem történik előrelépés, ne csodálkozzanak, ha az idén tandíjas helyekre be nem jutó potenciális orvostanhallgatók és családtagjaik a nagyszerűnek beharangozott, ám csapnivalóan alkalmazott törvények szenvedő alanyai nemcsak most, hanem a választások idején is kiábrándultak lesznek – áll Ábrám Zoltán levelében. – Sajnos, húsz év távlatában továbbra sincs egységes, pozitívabb jövőképet előrevetítő stratégia az erdélyi (marosvásárhelyi) orvosképzés ügyében. A sokfelé húzó lovak helyett ideje lenne már két olyan paripát befogni a magyar orvosképzés szekérrúdjához, amely jó irányba és minél előbbre vinné a szekeret."
Világhálós aláírási felhívás
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem jelenlegi, többségében román nemzetiségű vezetősége a 2011/2012-es tanévre az azelőtti évekhez viszonyítva ötven általános orvosi hellyel kevesebbet engedélyezett a magyar nyelvű oktatási vonalon úgy, hogy ezeket a helyeket a párhuzamos román szekciónak adta át. A sok száz magyar szülő és az egyetem magyar oktatói csak az eredményhirdetéskor értesültek a fejleményekről. Ez a diszkriminatív döntés súlyosan veszélyezteti a Marovásárhelyi Orvosi Egyetem magyar nyelvű oktatásának létét, és fenntarthatóságát, valamint jelentős mértékben korlátozza a tanuláshoz való alkotmányos jogot. Aláírásával nyomatékosan kéri az egyetem vezetőségét, álljon el a fent említett nacionalista és kirekesztő döntés megvalósításától az esélyegyenlőség, az európai gondolkodás és a tanuláshoz való jog szellemében. Aláírni a http://www.petitieonline.ro/petitie/locuri_maghiare_luate_i_transferate_la_universitatea_de_medicina_din_targu_mure_-p63158048.html címen lehet.