A Tánczos Barna államtitkárral folytatott megbeszéléseken sikerült egy akkor még 8 millió eurós értékű – az összeg azóta 6,5 millió euróra csökkent – felhasználatlan uniós pénzforrást találniuk. A hegyvidéki, hátrányos helyzetű vidéken marhahústermelők támogatása címén ugyanis lehetőség nyílik a támogatási forma alkalmazására. A múlt hét folyamán a háromszékiek segítségével elkészült a szükséges indoklás és a támogatási forma általános tervezete, amelyet pénteken délben hivatalosan is eljuttattak Brüsszelbe. Dacian Cio­loş uniós mezőgazdasági biztos is megerősítette a hústermelés támogatása engedélyezésének esélyét, ha Románia is igényli.
A tervezet szerint a hegyvidéki övezetben – Háromszék községeinek háromnegyedét ide sorolták be a vidékfejlesztési terv alapján – hústermeléssel foglalkozók állatonként és évenként 300 eurós (1300 lejes) támogatást kapnának a tiszta fajtában nevelt húshasznú tehenekre, valamint a pirostarka és valamelyik húshasznú fajta keresztezéséből született növendékre, az állat nemétől függetlenül. Feltétel, hogy a növendéket nyolc hónapos koráig a kérvényező gazdaságában tartsák, illetve hizlalják. Ennek bevezetését a háromszékiek különösen szorgalmazták, hiszen ily módon megszakadna az a téves, már hagyománnyá vált szokás, hogy a keresztezésből származó egyedeken a gazdák 60–70 kilósan túladnak. Amit jelenleg a köztes felvásárlók alkalmaznak a kis súlyú keresztezett növendékek felvásárlásánál, szakemberi szemmel kissé szemfényvesztésnek tűnik, hiszen a viszonylagosan magasabb ár nem feltétlenül tükrözi az első hetekben a borjúra fordított gondoskodást és költséget. Szakmailag sem indokolt, hiszen eladják, amint a borjú túljut az első néhány hetes kritikusabb időszakon, illetve mielőtt hirtelen és nyereségesen gyarapodni kezdene.
A remélt uniós jóváhagyás után következne a kormányhatározat vagy miniszteri rendelet részletes kidolgozása a támogatási formáról. Ebben a munkában a háromszékiek véleményére és segítségére is számítanak a szakminisztérium vezetői. (Incze Péter)