Az óvodák, napközik néhány évvel ezelőtti önállósítása ugyanis – és ezt maga a megyei főtanfelügyelő sem vitatja – olyan alkotó energiákat, pénzügyi felelősségérzetet ébresztett fel az érintettekben, amelyek gondos gazdálkodásban, pályázati aktivitásban, szakmai színvonal-emelkedésben nyilvánultak meg. Akkor meg miért az újabb változtatás?
Állítólag rövidesen megtudjuk, napokon belül ugyanis nyilvánossá válik Sepsiszentgyörgy új oktatási koncepciója. Talán jobb lett volna fordított sorrendben, hiszen értelmes ember érvek és tervek ismeretében mérlegel, felülvizsgál, netán elfogad. Így viszont újabb balhé körvonalazódik, amelynek során a felek sebeket ejtenek, márpedig sokkal könnyebb sebeket ejteni, mint begyógyítani azokat.
Nem kérdés: régóta szükség lenne városi oktatási stratégiára. Használható szakmát alig, legfeljebb érettségi diplomát kínáló iskolarendszerünket ugyanis jócskán meghaladta az idő. Az aktuális szükségletekre való átszabás késlekedését eddig tehetetlenül széttárt karokkal lehetett magyarázni: az országos rendszer nem engedélyez különutas politikákat. Az új tanügyi törvény révén viszont ránk szakadt a részlegesen szabad cselekvés lehetősége és felelőssége, amivel most élni kellene. Egy város közép- és hosszú távú oktatási víziójának felvázolásakor azonban a település gazdasági-fejlesztési stratégiájának kell elsődleges támpontként szolgálnia. Azoknak a munkahelyteremtő terveknek, amelyek egy-két iskolai ciklus végzőseivel számolnak. Milyen iparágakhoz akarunk szakembereket képezni? Milyen típusú végzettségre lesz valós igény néhány éven belül Sepsiszentgyörgyön és vonzáskörzetében? Ilyen és hasonló mankók nélkül könnyen elméleti síkon ragadhat az egész, a tervező pedig újabb tiszta lapot csíptethet rajztáblájára. Az esetleges újra- meg újrarajzolások viszont generációk sorsát befolyásolhatják, áldozati generációkból pedig a szükségesnél jóval többet termeltek az elmúlt évtizedek.
Most három óvoda ide-oda csatolása izgatja a kedélyeket, pedig sokkal többről van itt szó. A néhány évvel ezelőtti, megnövelt időtartamú szülési szabadsággal és emelt szintű jövedelemmel generált "bébibumm" néhány nemzedéke tölti meg mostantól egy ideig az óvodákat, az intézményi fennmaradáshoz elengedhetetlen létszámbiztonságot kölcsönözve az ügy harcosainak. Ezek a gyerekek viszont hihetetlenül hamar kerülnek a felnőttkor küszöbére. Akkor pedig már a mai harcosok és oktatási stratégák vizsgáznak.