Kézdiszárazpatak 700 évesÚjraszentelték a Potsa-kriptát

2011. augusztus 20., szombat, Közélet

Kézdiszárazpatakot 1311-ben Terra Zarazpatak néven említik először, akkor a településen székelymagyarrá lett besenyők laktak. 1876-ig Kézdiszárazpatak Felső-Fehér vármegye részét képezte, ekkor csatolták a megalakuló Háromszék vármegyéhez. A falu első írásos említéséről emlékeztek meg tegnap délelőtt a római katolikus templomban celebrált szentmisén, majd a mintegy kétszáz fős ünneplő tömeg a felújított Potsa-kriptához vonult, ahol 67 év után újraszentelték a Potsák temetkezési helyét.

A római katolikus templomtól alig száz méterre áll a neves Potsa család egykori, ft. Bodó Imre esperes-plébános által felújított kriptája. Az altorjai Aporokkal is vérrokonságban álló ősi székely nemesi Potsa család leghíresebb tagja, Potsa József (1836–1903) belső titkos tanácsos és Három­szék vármegye főispánja volt, aki a helybeli iskola számára alapítványt is létesített, és birtokai egy részét a római katolikus egyházközségnek adományozta. A két helyiségből álló kriptát a vörös terror éveiben több alkalommal is kifosztották, meggyalázták. A rendszerváltás óta a sírbolt még rosszabb állapotba került, a Potsa család koporsóiban meglelt csontokat galád kezek szétszórták, a kriptát a szárazpatakiak egy része dögkútként használta. Néhai Márton Emil György ny. igazgató-tanító (1927–2010) éveken keresztül szorgalmazta a kripta helyreállítását, sajnos, eredménytelenül. 2004 augusztusában került Kézdi­szá­razpatakra ft. Bodó Imre esperes-plébános, aki 2005-ben elhordatta a szemetet a kripta környékéről, és befalaztatta a bejáratát, hogy tovább ne gyalázzák a Potsa család földi maradványait. A kripta felújításával és újraszentelésével régi adósságát rótta le a település népe.
Az ünnepségen Balogh Ti­bor, Kézdiszentlélek polgármestere köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy méltóképpen megemlékezhessenek a hét évszázadról. Olosz Gergely parlamenti képviselő a Potsa család jeles képviselői mellett Ópra Benedek tanár példás éle­tét követendő példaként hozta fel kortársai számára. A Potsa család történetét Bíró Levente tanító, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke méltatta. Az évfordulós ünnepségre készített kulcsos, címeres emlékdobozt Balogh Tibor polgármester dr. Deli Árpádnak, Piliscsaba volt polgármesterének és Kézdi­szárazpatak díszpolgárának, valamint ft. Bodó Imre esperes-plébánosnak, a kripta újjáépítőjének nyújtotta át. Az ünnepség a székely himnusz közös eléneklésével ért véget.
Különleges kulturális csemege is részét képezte a Kéz­diszárazpatak első írásos említésének 700. évfordulója alkalmából zajló rendezvénysorozatnak. Tegnap este Kisgyörgy Zoltán, lapunk munkatársa harangos könyvének bemutatása után a Melodika énekegyüttes tartott koncertet.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 774
szavazógép
2011-08-20: Közélet - Mózes László:

Kicsi pénz, sok szabadság (Gyermeknevelési támogatás)

A háromszékiek döntő többsége inkább a két évig tartó gyermeknevelési szabadságot választja, mivel az itteni fizetések alacsonyak, így az egy évig folyósított, 600–3400 lej közötti támogatás viszonylag kevés szülőt illet meg – közölte érdeklődésünkre Támpa Ödön, a megyei szociális szolgáltatások hivatalának vezetője.
2011-08-20: Máról holnapra - Sylvester Lajos:

A koronázópalást oltalma

Szent István napja kultuszként épült be a magyar köztudatba, a magyar nemzeti összetartozás, az egység szimbólumává lett, miközben a történelmi emlékezetből kikoptak azok a viszontagságos históriai mozzanatok, amelyek az országos ünnepet ki akarták szorítani a nemzeti köztudatból.