Szent István napja kultuszként épült be a magyar köztudatba, a magyar nemzeti összetartozás, az egység szimbólumává lett, miközben a történelmi emlékezetből kikoptak azok a viszontagságos históriai mozzanatok, amelyek az országos ünnepet ki akarták szorítani a nemzeti köztudatból.
Mária Terézia a magyaroknak szánt gesztusként 1774-ben nyilvánította országos ünneppé, Habsburg József főherceg, nádor 1819-ben engedélyezte először a körmenetet. A szabadságharc elfojtása után 1860. augusztus 20-ig ismét tiltották a körmenetet, s amikor először engedélyezték, az hatalmas Habsburg-ellenes tüntetéssé vált. 1881 az a fontos dátum, amikor a kiegyezés után folytatott parlamenti küzdelem eredményeként a Szent István-nap országos jelentőségű ünneppé, munkaszüneti nappá nyilváníttatott.
Az ünnepség a Trianonban megcsonkított ország maradék területén 1920 után a nemzeti összetartozás jegyében nagyszabású nemzeti ünneppé terebélyesedett. A második világégés után, a kommunista hatalom térnyerésével az országos ünnepséget próbálták megfosztani vallásos jellegétől, valósággal "beköltöztek" az ünnepbe, a népköztársaság kikiáltásának napjává és a kommunista alkotmány évfordulójává sminkelték át. A körmenetet betiltották.
Jellemző módon ezek a nemzetellenes machinációk az 1990-es rendszerváltoztatás után sem tűntek el egy csapásra. A 90-es években balliberális körök próbáltak gúnyt űzni a Szent Koronából, a Szent Jobból, a körmenetből. Ez ebben az esetben is fordítva sült el: az augusztus 20-i ünnepség a belső ellenállás kifejezésének alkalmává vált.
Ezekben az években az utódállamokban bekövetkezett politikai változásokat kihasználva a nemzeti ünnep földrajzi és lelki dimenziói kitágultak, és az új színekkel, tartalmakkal gazdagodott. A tévé- és rádióközvetítések révén a színterek virtuálisan elérhetővé váltak minden magyar számára. Megszülettek és megfogantak azok a kezdeményezések is, amelyek fizikailag, kulturálisan és lelkileg is összekötik a magyarságot, a közös szimbolikus rendezvények behálózzák az egész térséget. Nemzeti vágtában veszünk részt, Lármafa-tüzek lobbannak Háromszék szakrális helyén, az Óriáspince-tetőn. A nemzet kenyerének közös megszegése, száz és száz kulturális és sportrendezvény a nap programjaiban. A nemzeti egység ökumenikus magyar ünnepévé léptették elő István király szentté avatásának évfordulóját.
A szó jelképes értelmében a magyar királyi koronázópalást lélekben a maga oltalma alá hívja a magyarokat.
