Bekövetkezett Líbiában is – az arab tavasz kissé elhúzódó, augusztus végi fináléjában az, amire már hónapok óta lehetett számítani, Kadhafi ezredes elmenekült, és a felkelők elfoglalták az ország fővárosát, s noha szórványosan még folynak utóvédharcok, a zsarnok megbukott, több fiát is elfogták, az egész ország – mind a négy törzs, Líbia sajátságos törzsi társadalom – győzelmi mámorban él, örömmámorban úszó tömegek gyülekeznek a városokban, ünnepelve Kadhafi távozását, de tudjuk, ez nem tarthat örökké, és a február óta polgárháborúban álló Líbia előbb-utóbb szembesül a hihetetlen méretű pusztítással.
Tény, hogy a NATO-bombázások nélkül a harcok még tartanának... Az észak-atlanti bombázók mindenféleképpen döntő szerepet játszottak a győzelemben, amelynek több ezer a halálos áldozata és még több a sebesültje. Az ország fő bevételi forrását jelentő kőolaj-kitermelő üzemek sem működnek rendesen, a líbiai kőolaj több hónapos kiesése nagy hatással volt és van az egész világra, az ingadozó kőolajárakra. Az ezután megalakuló új líbiai kormánynak tehát lesz dolga bőven, nincsenek irigylésre méltó helyzetben, gyógyítani kell a sebeket, helyre kell állítani a közrendet, újjáépíteni a szétlőtt városokat, beindítani és stabilizálni a kőolajtermelést.
De milyen is lesz ez az új líbiai kormány, milyen irányba indul el a rengeteg emberi és anyagi áldozatba kerülő, véres harcok árán kivívott szabadságban Líbia?! Ez egyelőre még a jövő kérdése. Tény, hogy nagyon sok fegyver van "kinn", a szabadcsapatok kezén, ami bármikor újabb zendülések "eszköze" lehet, nem árt megint és újult erővel hangsúlyozni: Líbia törzsi társadalom, négy nagyobb, sokszor egymással is torzsalkodó törzs alkotja az országot. Az új kormány a kiegyensúlyozás művészetét mutathatja be, hiszen lehet számítani arra, hogy némelyek úgy érzik majd, nem ilyen lovat akartak – minden győztes forradalom velejárója ez –, s a magukat kisemmizettnek érzők nagyon könnyen nyúlhatnak újra fegyverhez. Ráadásul a baj soha nem jár egyedül, az elhúzódó polgárháború hónapjai alatt sok szélsőséges muzulmán csoport jelent meg az országban, többek között az al-Kaida emberei is, ezek megfékezése, lefegyverzése sem lesz könnyű feladat. Egy kivérzett, nyomorgó országról van szó, amelynek lakossága döntő többségében kívánta már Kadhafi eltűnését a színről, de ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az ország kőolajkincseivel jól gazdálkodó ezredes az önkényuralom mellett viszonylagos jólétet is teremtett a saját haciendájaként kezelt országban.
Nem lesz tehát könnyű, irigylésre méltó helyzetben az új kormány, de a diktátor megbukott, s ez a sok véres áldozatba kerülő győzelem talán felhajtóereje lehet a rendteremtésnek is.
