A ló nem hibás, a gazdát nem büntetik

Nem úgy a kert gazdája. A lovak az éj leple alatt, kerítést törve foglalták el a bennvalót. A lucernában esett kár nem jelentős, inkább erkölcsi szempontból nagyobb a gond: miért lehetséges Zágonban, hogy az utcákon kényükre-kedvükre sétálhatnak, kerteket rombolhatnak a gazdátlan, szinte félvad jószágok? Ne adj’ isten!, hogy gyerek, idős ember kerüljön elébük, akár nagy baj is történhetne. Az eset nem egyedi, sokan panaszkodnak garázda lovak miatt.
A községben tanácshatározatot fogadtak el arról, hogy a kóbor lovakat befoghatják, istállóba zárhatják, ahonnan tulajdonosa csak váltságdíj, büntetés ellenében viheti el. Ha nem fizet, a jobb sorsra érdemes állat akár a vágóhídon is végezheti. De csak fejüket vakarják az illetékesek, mert istálló ugyan lenne, de nincs, aki enni és inni adjon a befogott állatoknak, őrt sem tudnak állítani az ajtó elé. Falra hányt borsó marad a törvény, a lovak tovább járhatják az utcákat, a gazdák pedig alvás helyett éjjelente őrizhetik saját bennvalójukat. Nyilván, a ló nem hibás, ha megkívánja a kert zöld füvét. De az a gazda, aki a Fennvalóra bízza jószágát, inkább ne tartson állatot.