Rossz a számítógépprogramunk – közölte kedvesen egy női hang, amikor szóvá tettem, hogy hónapok óta a reális fogyasztásnál kisebb számlát fizetek. Egy kerek esztendeig nem történt semmi. Minden alkalommal, amikor leolvasták az órát, figyelmeztettem, valami nem stimmel, végül korrigálták úgymond a számítógép hibáját, s kiküldtek egy 1000 lejes számlát. Fizettem, mint a katonatiszt, bár megfordult a fejemben, hogy ha ők tévedtek, nekik kellene a hiba árát megfizetniük, nem nekem, de ismerve ezt az óriáscéget, még csak nem is kacérkodtam azzal a gondolattal, hogy perelni kezdjek velük, mert tudtam, ők nem veszíthetnek, a főbiztosíték az ő kezükben, s akkor vágják le a villanyomat, amikor akarják. De most újabb meglepetés ért, kiderült, hogy a Szemerja negyedben huszonnégy lépcsőházban ugyanezt a hibát követték el. A lakók rendesen fizették az áramfogyasztást, majd három hónaponként, amikor a lakótársulás megkapta a számlát, nem lévén azon fogyasztás, visszaadták a pénzt a lakóknak. Így esett meg, hogy sok-sok hónap fogyasztását most hirtelen egyszerre követeli az Electrica a lakóbizottságoktól, az meg a lépcsőházak lakóitól. S nem kis pénzről van szó. Az Electrica által kibocsátott számla szerint egy lépcsőház, ahol öt-hat villanykörte ég – 60 wattosak –, s tökéletesen működik az automata, mely egy perc után kikapcsolja a villanyt, és a pince, ahol két darab 20 wattos körte ég, amikor valaki arra jár, több mint 1600 kilowattórát fogyasztott ez idő alatt. Ki­számítottuk, ez havi 60–65 kilowattórát jelent, ami egy olyan kétszobás lakás egyhavi fogyasztásával egyenlő, ahol hűtőszekrény, mosógép működik, kazán kapcsol ki-be, a ház asszonya időnként vasal, s a tévé is legalább napi négy-öt órát üzemel.
Szóval, hibás a számítógépes programjuk, s ezt csak most vette észre az előtte ülő ember. De akkor miért nem az fizet, aki tévedett, például a rendszergazda, a géppel dolgozó tisztviselő, annak főnökei vagy a Brassóba költöztetett kóceráj vezetői?