Valamennyi tagállam mind ez idáig jelentős mértékben a nagy kultúrákban alkalmazta a kis porítású (kis mennyiséggel történő) légi permetezést. Ennek számos előnye volt (van): elkerülhető a talaj gépekkel történő és porózusságát rontó, szerkezeti károsítása, illetve a kultúrákban — járatás során — az akaratlan kártétel a kezelt növényekben, a gépek meghibásodásából, a kiinduláskor keletkezett egyenetlen vegyszerkijuttatást pedig a légi kezelés egyaránt kiiktatja.

A légi vegyszerkijuttatásnak viszont nálunk is tapasztalt hátrányai vannak. Ezek sokkal többe kerülnek, mint a földi gépekkel történő kezelés, nem lehet tökéletesen (már a viszonylag enyhe szélfúvások esetén sem) csak a kijelölt parcellát permetezni. Ezért károsodhatnak a szomszédos kultúrák. Mivel nem biztosítható a kellő szelektivitás, megporzó rovarok és a hasznos rovar- és atkaragadozók eshetnek a légi permetezés áldozatául.

Csakhogy a magyar és más országokbeli turizmus a folyók, a tavak (Balaton, Velencei-tó stb.) és a tenger mentén a szúnyogok elleni védekezést kötelezően feltételezi. Kidolgozott biológiai módszer (pl. a lárvákat pusztító halak telepítése) még nincs. A turisták akár el is kerülhetik az ilyen kényelmetlen helyeket. Ugyanakkor a több száz hektáros gabonatáblákat (pl. a gabonapoloskák ellen), a burgonyatáblákat (a kolorádóbogár ellen) és más nagy kiterjedésű kultúrákat a légi kezelésre állították be. Földi célgépek vagy biológiai módszerek még csak jelentős többletbefektetéssel alkalmazhatók. Hasonló a helyzet az erdészeti kártevők esetében is.

Riadalom ide vagy oda, néhány év türelmi idő után igazodni kell az európai elvárásokhoz.