Megjegyzések Deák M. Ria és Deák Barna kiállításáhozA lélek kapuja

2011. szeptember 8., csütörtök, Képzőművészet

Deák M. Ria textíliái és Deák Barna grafikái az elmúlt években készültek, tehát nem retrospektív, visszatekintő, összegező kiállítást látunk a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő-képtárban – noha ez is egyre esedékesebb lenne, hiszen több mint négy évtized művei várják a szembesítést – hanem két, eszközeit fölényesen birtokló, jellegzetes technikáikat uraló művész műhelyébe tekinthetünk be.

  • Deák Barna: Ragadozó (nyomat)
    Deák Barna: Ragadozó (nyomat)
  • Deák M. Ria: Lélekkapu (tértextil)
    Deák M. Ria: Lélekkapu (tértextil)

Deák M. Ria textíliái – a művésznő, amikor a kiállítás megnyitóján műhelytitkokról faggattuk, egyetlen bűvös szót mondott: horgolótű – változatos képet mutatnak, a horgolmányok, hogy maradjunk akkor ennél, színesek és fehérek, időnként vitathatatlan plasztikai hatást keltenek, például az emlékezetes Lélekkapunál, mely a kiállítás egyik legfelkavaróbb, elgondolkodtató munkája, de a földre helyezett keresztvariációknál is. Más textíliái, különösen a színes Baglyok, a Tágra nyílt szemek, vagy az Organikus formák régebbi munkáit variálják, dacosan vonzón, felejthetetlenül. A bagoly Deák M. Ria kedvence, az elmúlt évtizedekben számtalan bagolyvariációja készült. A baglyok szemei mintegy belénk hatolnak, átvilágítanak, kutatnak bennünk, önvizsgálódásra késztetnek. Az önismeretre, az önvizsgálatra való törekvés – megszólítani a nézőt, bevonni a művek zárt, mágikus, varázslatos világába – jellemző Deák M. Ria most kiállított munkái egy részére. Különö­sen áll ez a már említett "horgolt szoborra", a lélekkapura, ez egy fehér kapu, rajta "átmenve" mindenki szembesülhet önmagával, elképzeléseivel, álmaival, törekvéseivel. Ez a felejthetetlen mű határozott önvizsgálatra kötelez. S ez a szándék már az induló Deák M. Riától sem volt idegen. A megnyitón szó esett a hetvenes évek elején a Deák házaspár és Kiss Béla által alapított Grup 3 tevékenységéről is, amely igen fontos szerepet töltött be Sepsiszentgyörgy megírásra váró művészeti életében. Három olyan művész jelentkezett akkor új időknek új műveivel, aki igen­is, meg akarja szólítani, befolyásolni akarja a nézőt, mivel tudja, a művészet soha nem elszigetelt jelenség, nem légüres térben keletkezik (egyáltalán, honnan elefántcsont a "toronyhoz?"), hatni akar, az elidegenedés a környezet pusztításai, a lélek rombolása, a közöny ellen tiltakozik, egy élhetőbb világért száll síkra.
Ha Deák M. Ria kedvence a bagoly, úgy Deák Barna festményein és grafikáin – számtalan itt kiállított művén is – a ló jelenik meg. A ló alakja, története, metafizikája, dinamikus mozgása lenyűgözi a művészt, egyszerűen nem tud betelni a lovakkal. (Lovakat ábrázoló festményeiből és grafikáiból minden bizonnyal egy külön kiállítást is lehetne rendezni, nem is volna érdektelen vizsgálni, az évtizedek fényében hogyan alakultak Deák Barna elképzelései a lovakról...) Az itt kiállított Deák-grafikák ún. drótnyomatok. A művész néhány éve talált egy rostát, ez kezdte foglalkoztatni, így született első ilyen technikával készülő műve, a felkavaró Szent László.
A drót keménysége, sprődsége éles ellentétben áll a papír engedékenységével, lágyságával. S ez a hatás szempontjából sem érdektelen. Deák Barna egyik régebbi, engem sokat foglalkoztató műve egy folyamatot ábrázol, egy történetet, az élőlánccal ironikusan szembe szegezve a halálláncot (vagy haláltáncot) jeleníti meg, a nagy hal megeszi a kisebbet, a kisebbik a még kisebbet és így tovább. Nincs megállás. Az itt kiállított grafikák egy része ennek a folyamatnak az egyes állomásait jeleníti meg, rendkívüliek a ragadozó madarakról készülő drótnyomatok, a villogó csőrök és szemek. Deák Barna – akárcsak felesége – évtizedekig dolgozott a színháznál, díszlet- vagy jelmeztervezőként, így aztán egyáltalán nem idegen tőle az azonnali hatásra való törekvés. Befolyásolni, aktivizálni akarja nézőjét, s teszi ezt minden erőlködés nélkül, a lehető legtermészetesebben.
Ez a kiállítás tehát két, a világra érzékeny membránként reagáló művész nem túlságosan derűs elképzeléseit, sokszor kemény ítéletét is mutatja a mai világállapotról. Párbeszédet kezdeményezve önvizsgálatra köteleznek, senki nem maradhat közömbös, s fel kell tennie önmagának a kikerülhetetlen kérdést, milyen is ama világ, amelyben élünk?

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 753
szavazógép
2011-09-08: Képzőművészet - Fekete Vince:

Vetró András „buborékai”

Vetró András kiállításának anyagait, témáit, szereplőit, helyzeteit szinte egytől egyig a létbe vetettség, a kiszolgáltatottság, a kitörés-kísérletek és a küzdelem kulcsszavakkal lehetne körülírni.
2011-09-08: Család - J. Kocsis Edit:

Újra az iskola

Ismét közeleg a nap, amikor kicsi és nagy elindul az iskola felé, vegyes érzésekkel és vegyes elvárásokkal. A legkisebbek, a kezdők, izgalommal és egy kis félelemmel közelítenek, szorongatják a szülők, majd az őket bevezető nagy diákok kezét. A nagyobbak örülnek a találkozásnak, mesélik a nyári élményeket, szemügyre veszik az új tanárokat, osztálytársakat.