Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei a hét eleji luxembourgi találkozójukon határoznak arról, hogy az Európai Bizottság tavalyi javaslatával szemben nem azonnal, hanem a 2009-es gazdasági évtől szűnik meg a központi kukoricafelvásárlás és -készletezés (intervenció) az EU-ban.
Ráadásul hivatalosan nem is törlik el a rendszert, rendkívüli esetben felújítható lesz. Tegnapi és mai értekezletükön a miniszterek a tervek szerint vita nélkül fogadják el a tagországok között már korábban kialakult kompromisszumot, amelynek részeként döntenek az agrárstruktúra korszerűsítésére, a vidékfejlesztésre és a falusi turizmus elterjesztésére szolgáló garanciaalap (EAGGF) felhasználhatóságának módosításáról is.
Százmilliárd forintos aszály- és fagykár
A Magyar Agrárkamara felmérése szerint idén tavasszal mintegy 250 000 hektárnyi termőterületen összesen százmilliárd forint kárt okozott az aszály és a fagy. A felmérések alapján a károk mintegy 60 százalékát az aszály, 40 százalékát pedig a fagy okozta. A Magyar Agrárkamara azt javasolja a termelőknek, hogy a Nemzeti Agrárkár-enyhítési Rendszerhez minél többen csatlakozzanak, mert csak így van lehetősége a kormányzatnak enyhíteni kárukon. Emellett javasolják azt is, hogy a termelők terheinek könnyítése érdekében a kárenyhítési alap díját két részletben fizethessék a gazdálkodók, a Sikeres Magyarországért agrárfejlesztési hitelprogramot pedig úgy alakítsák át, hogy abból a kárt szenvedett gazdálkodók is kölcsönhöz juthassanak. Ugyanakkor a termelők a jelenleginél könnyebben juthassanak öntözővízhez, számukra engedjék el, illetve mérsékeljék a vízhasználati díjat, a mezőgazdasági vállalkozók pedig kapjanak támogatást a foglalkoztatási terhek befizetésekor, illetve csökkentsék azokat számukra.
Előbb volt tyúk, mint Kolumbusz
Nem az európaiak vitték a tyúkot Amerikába, a szárnyasok már Kolumbusz előtt is ott voltak ― ezt állítják több csendes-óceáni állam kutatói. A Die Welt német napilap internetes változata ismerteti annak a genetikai vizsgálatnak az eredményét, amely szerint a tyúkok Kolumbusz érkezése előtt akár nyolcszáz évvel korábban is megjelenhettek az újvilágban. Ez az információ nem csupán a szárnyasok szempontjából érdekes, sokkal inkább Amerika betelepítésének története az, ami az információ nyomán változhat. Alice A. Storey és kutatótársai az új-zélandi Auckland Egyetemről Chile csendes-óceáni partjainál ásatásaik során tyúkcsontokra találtak, amelyeket a radiokarbonos módszerrel megvizsgálva legalább hatszáz évesnek tartanak. Egy DNS-vizsgálat, amelynek során a csontokat a csendes-óceáni Samoa és Tonga szigetéről származó tyúkcsontokkal hasonlították össze, olyan nagyfokú rokonsági szintet mutatott ki, amely a világ egyetlen más tyúkpopulációjánál sem létezik. Ugyanakkor Amerika meghódításának idejéből semmilyen bizonyíték nincsen arra, hogy az amerikai őslakosság háziállatként tartott volna tyúkokat. Ez alól egyetlen kivételt ismerünk: az 1530-as években Francisco Pizarro inkák elleni hadjárata során a krónikások láttak tyúkokat. A mostani információk arra utalnak, hogy a csendes-óceáni Polinézia hajósai utazásaik során sok ezer kilométert maguk mögött hagyva elérték a dél-amerikai partokat, becslések szerint ez időszámításunk szerint 1200 körül történhetett. Ezek a kutatási eredmények tovább erősítik azt a hipotézist, amely szerint a régi amerikai kultúrák egyáltalán nem voltak annyira elzárva a világ többi részétől, mint ahogy azt korábban feltételezték. A legújabb tudományos eredmények megerősítik a korábban különcnek tekintett norvég Thor Heyerdahl nézeteit is, miszerint a kulturális csere igenis létezett Amerika és a világ többi része között ― írja a Die Welt Online.
Kalóz palántaültetők
Illegális palántaültetők lepték el sötétedés után Budapest, Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza egy-egy sivárabb pontját a minap. A gerillakertészkedést ― amelynek hagyománya az Egyesült Királyságból származik ― a Hegyalja Fesztivál kezdeményezte és finanszírozta. Budapesten nyolc-tíz fiatal gyűlt össze a sötétedés beálltával, hogy a Margit híd villanyoszlopai tövébe büdöskéket, petúniákat és pistikéket ültessen. Este 11 körül az Irigy Hónaljmirigy zenekar is teljes létszámmal kivonult, és ők is vidám ültetésbe fogtak. Az éjszakai illegális palántázóakciót a rendőrség nem zavarta meg: igaz, reggelre a növények egyötödének lába is kelt. Nyíregyházán az E-misszió Egyesület aktivistái egy használaton kívüli beton szökőkutat varázsoltak kertté, illetve a temető kopár falát díszítették fel virágokkal. Miskolcon a Zöld Kapcsolat Egyesület szervezésében húsz lelkes önkéntes három helyszínt ültetett tele virágokkal. Debrecenben a Zöld Kör tagjai a Külső Vásártéren, a helyközi buszmegálló mellett 12 négyzetméternyi területet ültettek be cserjékkel és egynyári virágokkal.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
