Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei a hét eleji luxembourgi találkozójukon határoznak arról, hogy az Európai Bizottság tavalyi javaslatával szemben nem azonnal, hanem a 2009-es gazdasági évtől szűnik meg a központi kukoricafelvásárlás és -készletezés (intervenció) az EU-ban.
Ráadásul hivatalosan nem is törlik el a rendszert, rendkívüli esetben felújítható lesz. Tegnapi és mai értekezletükön a miniszterek a tervek szerint vita nélkül fogadják el a tagországok között már korábban kialakult kompromisszumot, amelynek részeként döntenek az agrárstruktúra korszerűsítésére, a vidékfejlesztésre és a falusi turizmus elterjesztésére szolgáló garanciaalap (EAGGF) felhasználhatóságának módosításáról is.
Százmilliárd forintos aszály- és fagykár
A Magyar Agrárkamara felmérése szerint idén tavasszal mintegy 250 000 hektárnyi termőterületen összesen százmilliárd forint kárt okozott az aszály és a fagy. A felmérések alapján a károk mintegy 60 százalékát az aszály, 40 százalékát pedig a fagy okozta. A Magyar Agrárkamara azt javasolja a termelőknek, hogy a Nemzeti Agrárkár-enyhítési Rendszerhez minél többen csatlakozzanak, mert csak így van lehetősége a kormányzatnak enyhíteni kárukon. Emellett javasolják azt is, hogy a termelők terheinek könnyítése érdekében a kárenyhítési alap díját két részletben fizethessék a gazdálkodók, a Sikeres Magyarországért agrárfejlesztési hitelprogramot pedig úgy alakítsák át, hogy abból a kárt szenvedett gazdálkodók is kölcsönhöz juthassanak. Ugyanakkor a termelők a jelenleginél könnyebben juthassanak öntözővízhez, számukra engedjék el, illetve mérsékeljék a vízhasználati díjat, a mezőgazdasági vállalkozók pedig kapjanak támogatást a foglalkoztatási terhek befizetésekor, illetve csökkentsék azokat számukra.
Előbb volt tyúk, mint Kolumbusz
Nem az európaiak vitték a tyúkot Amerikába, a szárnyasok már Kolumbusz előtt is ott voltak ― ezt állítják több csendes-óceáni állam kutatói. A Die Welt német napilap internetes változata ismerteti annak a genetikai vizsgálatnak az eredményét, amely szerint a tyúkok Kolumbusz érkezése előtt akár nyolcszáz évvel korábban is megjelenhettek az újvilágban. Ez az információ nem csupán a szárnyasok szempontjából érdekes, sokkal inkább Amerika betelepítésének története az, ami az információ nyomán változhat. Alice A. Storey és kutatótársai az új-zélandi Auckland Egyetemről Chile csendes-óceáni partjainál ásatásaik során tyúkcsontokra találtak, amelyeket a radiokarbonos módszerrel megvizsgálva legalább hatszáz évesnek tartanak. Egy DNS-vizsgálat, amelynek során a csontokat a csendes-óceáni Samoa és Tonga szigetéről származó tyúkcsontokkal hasonlították össze, olyan nagyfokú rokonsági szintet mutatott ki, amely a világ egyetlen más tyúkpopulációjánál sem létezik. Ugyanakkor Amerika meghódításának idejéből semmilyen bizonyíték nincsen arra, hogy az amerikai őslakosság háziállatként tartott volna tyúkokat. Ez alól egyetlen kivételt ismerünk: az 1530-as években Francisco Pizarro inkák elleni hadjárata során a krónikások láttak tyúkokat. A mostani információk arra utalnak, hogy a csendes-óceáni Polinézia hajósai utazásaik során sok ezer kilométert maguk mögött hagyva elérték a dél-amerikai partokat, becslések szerint ez időszámításunk szerint 1200 körül történhetett. Ezek a kutatási eredmények tovább erősítik azt a hipotézist, amely szerint a régi amerikai kultúrák egyáltalán nem voltak annyira elzárva a világ többi részétől, mint ahogy azt korábban feltételezték. A legújabb tudományos eredmények megerősítik a korábban különcnek tekintett norvég Thor Heyerdahl nézeteit is, miszerint a kulturális csere igenis létezett Amerika és a világ többi része között ― írja a Die Welt Online.
Kalóz palántaültetők
Illegális palántaültetők lepték el sötétedés után Budapest, Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza egy-egy sivárabb pontját a minap. A gerillakertészkedést ― amelynek hagyománya az Egyesült Királyságból származik ― a Hegyalja Fesztivál kezdeményezte és finanszírozta. Budapesten nyolc-tíz fiatal gyűlt össze a sötétedés beálltával, hogy a Margit híd villanyoszlopai tövébe büdöskéket, petúniákat és pistikéket ültessen. Este 11 körül az Irigy Hónaljmirigy zenekar is teljes létszámmal kivonult, és ők is vidám ültetésbe fogtak. Az éjszakai illegális palántázóakciót a rendőrség nem zavarta meg: igaz, reggelre a növények egyötödének lába is kelt. Nyíregyházán az E-misszió Egyesület aktivistái egy használaton kívüli beton szökőkutat varázsoltak kertté, illetve a temető kopár falát díszítették fel virágokkal. Miskolcon a Zöld Kapcsolat Egyesület szervezésében húsz lelkes önkéntes három helyszínt ültetett tele virágokkal. Debrecenben a Zöld Kör tagjai a Külső Vásártéren, a helyközi buszmegálló mellett 12 négyzetméternyi területet ültettek be cserjékkel és egynyári virágokkal.
