A málnásfürdői ásványvíz- és szénsavpalackozó ipar sorsa eléggé hányatott volt, és a lehető legmostohább módon alakult. Tulajdonosok és bérlők váltogatták egymást a lepergett évszázad alatt, s amint a vasútállomás mögötti kiváló szénsavas víz, a Kovászna gyöngye (Perla Covasnei) címkéjén láthatjuk, jelenleg az azugai sörgyár részvényeseinek a tulajdona.
A híres Mária-forrás évtizedek hosszú során Délkelet-Erdély egyik legkiválóbb és orvosilag is elismert gyógyvize, a tulajdonjog alakulása révén azonban magántulajdonba került, és megkezdték felújítását. Erről beszélgettünk Tóth Árpáddal, aki a Mária-gyógyvíz korszerű palackozásában és értékesítésében lát fantáziát.
– A málnási Máriát az egész térség kiváló lúgos-sós ásványvízként ismerte, s gyógyvízként használták. Annyira elismert volt, hogy gyomorbetegeknek ajánlották ivókúrára a marosvásárhelyi klinikai kórházak. Ha pedig a szükség úgy hozta, arra biztatták a kereskedelmi egységeket, hogy állandó jelleggel rendeljenek belőle.
– A Mária-forrás vizét a XIX. század végétől 2008-ig majdnem megszakítás nélkül palackozták, s Marosvásárhely valóban folyamatosan rendelte – felelte Tóth Árpád. – Az üvegekbe való palackozás korszerűtlennek bizonyult, és beszüntették. A forrásra annak idején ráépítették a palackozót. Mi most igazából ennek az épületnek az uniós standardok szerinti felújításával és korszerűsítésével foglalkozunk, mert szándékunkban áll jövőbeni palackozása.
Jó hír ez a betegek számára. Sokan nem is tudják, hogy ebben a vízben majdnem még egyszer annyi nártium-bikarbonát van, mint az Európa-szerte híres franciaországi Vichy-vízben. Hatását kipróbálta, és orvosi javallatait már 1902-ben megfogalmazta a budapesti Erzsébet Királyné Szanatórium főorvosa, dr. Kuthy Dezső egyetemi tanár. Ennek nyomán gyógyforrásnak nyilvánította az akkori Egészségügyi Minisztérium.
– Mi teljesen új elemzéseket rendeltünk erre engedélyezett szaklaboratóriumtól. A víz gyógyhatását klinikai megfigyelés eredményeként véglegesítik, palackozása teljesen zárt, modern, különleges rendszerben történik majd úgy, hogy a víz ne érintkezhessen a levegővel. Ezzel párhuzamosan végeztetünk piackutatást is. A gazdag széndioxid-tartalmú gyógyvíz több mint száz- éves, de most is hibátlan kerámiacsövön keresztül tör a felszínre. Alacsony hozamú, de ivókúrás gyógyvíz palackozására elegendő. Értesüléseink szerint ivókúrára a legalkalmasabb a 0,35 liter űrtartalmú speciális palack. Ha az anyagiak nem gördítenek akadályt, az újraszülető Mária-forrás újra visszakapja majd régi hírnevét, gyógyhatása miatt keresett cikk lesz.
Dr. Sziklay János jeles magyar író és nagy műveltségű újságíró (aki dr. Borovszky Samuval szerkesztője volt a Magyarország vármegyéi és városai című híres sorozatnak, mely 1896-ban jelent meg), amikor hírét hallotta a málnási Mária-gyógyvíz csodatevő hatásának, nyomába eredt, és 1941-ben így írt a Pesti Hírlapban: "Gyönyörű erdő szegletében leljük Málnásfürdőt gazdag szénsavas forrásaival. A málnási Mária a világháború előtt Magyarországon már kiszorította, mégpedig hatásosabb voltánál fogva a hurutos bántalmakban enyhítőül rendelt népszerű seltersit."
Selters gyógyvizeiről híres németországi település Wíesbaden közelében. Gyógyvizei a Taunus-hegység mélyéről fakadnak. Számos kiadványban láthattuk, hogy a seltersi víz literében feloldott gyógyhatású ásványi sók a Mária-forrásból kimutatott hatóanyagok alsó határa alatt maradnak. Mivel a seltersi gyógyvízhez hasonló összetételű lúgos-sós savanyú forrásvízre akadtak a Vargyas-patak völgyében a Bélmezőnek nevezett helyen, a forrást Selters-forrásnak nevezték, és a körülötte kialakult helyiérdekű fürdő és üdülőhely a Székely Selters nevet kapta. Az erdélyi borvizekkel foglalkozó irodalomban az ilyen típusú borvizeket külön csoportba sorolják, amelynek neve Selters típusú ásványvíz. Ritkaság számba megy ugyanis, hogy az alkáliákban gazdag – egyébként lúgos kémhatású – vizek szénsavval telítettek.
Örvendetes, hogy a kis népi fürdők, az egykor híresebb fürdőhelyek lassú megújulása mellett életre kel végre egy olyan ásványvíz is, amit gyógyvízként használhatunk, s az előpataki, természetes szénsavval palackozott Erzsébet-forrás gyógyvize mellett újdonság lesz.
