Miért vonult ki Nemeszsukról a Nokia? A döntés bejelentése óta rengeteg vélemény hangzott el, többségük a megszokott maszatolós balkáni stílusban, holott – bármennyire is húsba vágó – nem egyébről van szó, mint a Nokia kapitális piacazonosítási hibájáról.
A finn telefongyártó óriás hatalmas késéssel reagált a telefonpiac új, egyelőre mindent elsöprőnek tűnő trendjére, az okostelefonok offenzívájára. Márpedig a hagyományos telefonkészülékek piaca nagyon gyors olvadásnak indult Európában és az Egyesült Államokban, az értékesítési lehetőségek egyre inkább beszűkülnek. Ezzel szemben az okostelefonok értékesítése 2011 első felében meghaladta a 29 százalékot, míg egy évvel korábban csak 19,6 százalékos volt ez a részesedés. Erre az éves 60 százalékos növekedésre nem nagyon volt válasza a Nokiának, amit csak részben magyaráz, hogy a klasszikus közgazdasági törvények krízisperiódusban inkább az áralapú versenyt helyezik előtérbe, mintsem a fejlesztésen alapuló térnyerést. A Dacia Logan sikere például ezt a tézist látszik alátámasztani.
A jelek szerint azonban nem valamennyi piac ismeri egyformán a gazdasági törvényeket – a mobiltelefonok szegmense pedig egyenesen kullogó ebben a tekintetben. Steve Jobs cégét, az Apple-t termékei kreativitása kiemelkedő stratégiai és pénzügyi sikerekhez juttatta. Ma az Apple-termékek hűségrátája az egyik legkiemelkedőbb a világon, a börzei feltőkésítés pedig egyenesen az első helyre repítette az Egyesült Államokban.
A Nokia eladási mutatói ez idő alatt "megbízhatóan" csúsztak lefelé, maguk után vonva a részvények hasonló mérvű csökkenését. Olyannyira, hogy az év első felében a cég negatív mérleget mutatott, amire hosszú évek óta nem volt példa.
A gyártóegység Bochumból Nemeszsukra való 2008-as átköltöztetése így utólag nem tűnik többnek tüneti kezelésnél, a cég vezetői az ily módon megvalósítandó jelentős előállítási költségmegtakarítástól azt remélték, hogy egyensúlyba hozza az akkor már meg-megbillenő mérleget. Csakhogy a Nokia továbbra sem érzett rá arra a szökőárszerű átalakulásra, az iPhone offenzívájára, amelynek eredményeként ma már minden harmadik eladott készülék az okostelefonok kategóriájából kerül ki.
A finn vállalat esete azt igazolja, hogy a piacgazdaság törvényei a legnagyobb cégnevekre sincsenek tekintettel. A megoldást a Microsofttal való együttműködéstől, telefonjai "megokosításától" várja a Nokia. Miközben nem túl messze tőlünk egy másik legendás márka, a Kodak agonizál, keresi a 21. századi túlélés lehetőségét.
