Külföldi hírek

Schmitt hangsúlyozta, hogy a válságot a visegrádi országok is megszenvedték, ugyanakkor szerinte a krízis végső soron javíthatja a térség lehetőségeit, és Közép-Európa a megújulás motorjává válhat. Ehhez – tette hozzá – a régió országainak szoros együttműködése szükséges. Magyaror­szágról szólva azt mondta: hatalmas államadóssággal, a közelmúlt felelőtlen döntéseinek következményeivel küzd, ezért a felemelkedés szempontjából különösen lényeges, hogy a jövő év elején életbe lépő új alaptörvény meggátolja az adósság növekedését.
Magyarország késésben
Áder János fideszes európai parlamenti képviselő szerint Magyarország komoly késésben van a külföldön élők szavazati jogának szabályozásával, hiszen más országokban már túl vannak az e kérdést övező vitákon. A határon kívüli állampolgárok parlamenti képviseletéről és a külföldi szavazásról tegnap Budapesten tartott nemzetközi konferencián a politikus kifejtette: a külföldön élők szavazati jogát az EU 27 tagállama közül 24 szabályozza. Áder János a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Egyetem által szervezett eseményen a külföldi szavazatleadással kapcsolatban kiemelte: a Fidesz javaslata alapján a személyes voksolás mellett lehetőség lenne a szavazásra levél útján is, ugyanakkor az elektronikus voksolás lehetőségét elvetették. Hangsúlyozta, hogy a külföldön élő magyarok csak az országos listára szavazhatnának a Fidesz tervei alapján. S Martonyi János külügyminiszter a külföldön élők szavazati jogáról elmondta, ennek szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik, de az országok között megértést és párbeszédet igényel. A külföldön élők szavazati joga nem sérti annak az országnak a szuverenitását, ahol élnek – emelte ki. A miniszter hangsúlyozta, a korábban külföldre távozott magyarok általában megtartották magyar állampolgárságukat. A magyar állampolgársági jog módosítása azért volt szükséges, mert a szomszédos országokban élő magyarokkal és leszármazottaikkal szemben diszkriminációt jelentett, hogy nekik viszont nem volt magyar állampolgárságuk, holott ők is külföldön élő magyarok – mutatott rá. Hozzátette: így egységes rendszer jött létre a magyar diaszpórában.
Cigány autonómia
Duray Miklós felvidéki magyar közíró, politikus tegnap Budapesten a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság XXI. nemzetközi konferenciáján egyetlen elfogadható lehetőségként a beilleszkedést nevezte meg, amely az egységenkénti, közösségenkénti megmaradást jelenti. Duray Miklós jelezte, nem kíván javaslatokat tenni, ugyanakkor úgy vélte: azt kell megfogalmazni minden társadalmi és gazdasági gond mellett, hogy a romakérdést alapvetően csak a cigány autonómia oldhatja meg. Mint fogalmazott, értéket menteni csak akkor lehet, ha a saját intézmény és az állam intézménye összefog, és ezt az összefogást törvény szabályozza. Kifejtette: az egész Kárpát-medence minden kisebbségben élő közösségének megmaradására, fejlődésére csakis az adottságainak megfelelő autonómia jelent megoldást.