Három lehetőség van azoknak a kétségeknek a megoldására, hogy ki mindenkinek van joga a vagyon visszaszármaztatására és a kárpótlásra a Vajdaságban – jelentette ki tegnap Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselője Belgrádban.
Délután Boris Tadic szerb elnökkel tárgyalt a kérdésről Pásztor István (felvételünkön), a VMSZ elnöke, és ugyancsak tegnap egyhangúlag fogadta el a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága azt az állásfoglalást, amelyben elutasítják a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt.
Pásztor Bálint, a VMSZ képviselője szerint a három lehetőség egyike, hogy a szerb alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja a törvény egy részét, a másik lehetőség, hogy a szerbiai törvényhozás módosítja és kiegészíti a törvényt, végül a harmadik lehetőség, hogy a törvénnyel összefüggésben hiteles magyarázatot fogalmaznak meg, amely egyértelműen meghatározza, hogy ki nem részesülhet vagyon-visszaszármaztatásban és kárpótlásban. "Nem követeljük azt, hogy a vagyont adják vissza a fasisztáknak és a háborús bűnösöknek, de úgy véljük, hogy a felelősséget egyéni alapon kell megállapítani, és amellett vagyunk, hogy azoknak is joguk legyen a vagyon visszaszármaztatására, akik nem követtek el háborús bűntetteket" – mondta Pásztor Bálint képviselő.
Boris Tadic szerb elnök és Pásztor István, a VMSZ elnöke a tegnap esti megbeszélésen éppen arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként lehetne úgy módosítani a vajdasági magyarokat kollektív bűnösként megbélyegző szerb törvényt, hogy az megfeleljen a vajdasági magyarok érdekeinek, és Magyarországnak se kelljen élnie vétójogával, amikor decemberben Szerbia tagjelölti státusának eldöntésére kerül sor Brüsszelben. A szerb parlament szeptember 26-án a VMSZ tiltakozása ellenére elfogadta a restitúciós törvényt, és az Budapest részéről is éles reagálásokat váltott ki.
Ugyancsak tegnap egyhangúlag fogadta el a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága azt az állásfoglalást, amelyben elutasítják a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt. A dokumentumban felidézik, hogy a jogszabály szerint Szerbiában kizárják a kárpótlásból azokat, akik a második világháború idején a megszálló erők tagjai voltak. A képviselők az állásfoglalásban rögzítették, hogy a kollektív bűnösség elvének ilyen formában való megjelenése súlyosan diszkriminatív a magyar közösséggel szemben. "Ilyen értelemben a szerb lépés nem összeegyeztethető a magyar nemzeti érdekekkel és a két nép közötti történelmi megbékélési folyamattal" – olvasható. Az állásfoglalás kitér arra is, hogy a jogszabály ellentétes a Vajdasági Autonóm Tartomány képviselőháza által 2003-ban elfogadott 108. rezolúcióval, amelyet a kollektív bűnösség eltörléséről alkotott. A bizottság álláspontja szerint Magyarország érdekelt abban, hogy Szerbia tekintetében a bővítési folyamat fennmaradjon és előrehaladjon. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy "Magyarország nem tud lemondani semmilyen törvényes eszközről annak érdekében, hogy nemzeti közösségeink érdekeit határain kívül is képviselje és megvédje." Ezért határozottan kérik a szerb kormányt és nemzetgyűlést, hogy módosítsa a törvényt az európai normákkal és az alapvető egyetemes jogelvekkel összhangban.
