Szükség szüli a faragómestert?

2011. október 26., szerda, Faluvilág

Bartha Árpád kisborosnyói református megyebíró amolyan székely ezermester. A fát mindennél jobban szereti, de faragott már kőbe is. Kisborosnyó ad otthont a Székely-magyar történelmi emlékparknak, s vésőt kellett a kezébe vennie annak, akiről Damó Gyula tanító sejtette, hogy van tehetsége és elhivatottsága kifaragni egy kopjafát, egy emlékfát.

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele

Jelenleg hat férfiember kezeli hozzáértéssel a vésőt, s mindahányat a nemes szükség tette mesterré. Damó tanító kérésére csak igennel lehetett válaszolni. Azóta van hat faragómestere Kisborosnyónak: Albert Sándor, Angyal Ernő, Bartha Árpád, Pap Lajos, Ráduly Imre és Ráduly István.
Bartha Árpáddal a templomban találkoztunk, mert szegény az eklézsia, a harangozóval kőművesmunkát végeztek. A templom előterében amolyan emlékhely kialakulóban. Ide állították fel azt a kőből faragott emlékjelt, melyre a megyebíró bibliai idézetet vésett. Átellenben faragott kopjája áll, az is az ő munkája. Az elhunyt kisborosnyói református lelkészek emlékére állították 2010-ben. Harmincnyolc esztendeig volt Kisboros­nyó lelkésze például Debreczi Elek, a faluban működő szabadegyetem névadója. De itt szolgált a nemrég elhunyt Deák László is, akire nagy szeretettel emlékeznek a helybeliek. Bartha Árpád eddig tíz kopját faragott, abból a helybeli temetőbe is jutott, s az idén Lécfalván felavatott emlékkopja is az ő keze munkája. Évekkel ezelőtt Csernáton­ba is elment egy kis tapasztalatcserére a népfőiskolába. Akkor faragta az első fejfát. Nem is akármilyent, hanem ikerkopját. Az emlékparkba állították fel.
Kisfiát, Bartha Csongor Leventét is megismertük.
– Nézegeti már, amint faragok, de talán még kicsi arra, hogy nagyobb tárgyhoz fogjon. Borosnyón, az én emlékezetem szerint, nem volt, vagy nem maradt meg eredeti népi kopjafa. Ha lett volna, Damó tanító bácsi biztos lerajzolta volna, s akkor nekünk az idevaló mintákkal kellett volna dolgoznunk. Én a közismerteket kombinálom, és abból alakítok újat. Nem törekedtem arra, hogy új mintákat találjak ki.
– Székely kaput még nem próbált faragni?
– Most kezdtem neki az elsőnek. A temető bejáratához szeretnénk felállítani, ha elkészül. Sokat rövidült a nap, sok az elfoglaltságom, így igyekeznem kell.
– Milyen kőből faragta a kőemlékjelt a bibliai idézettel?
– Kispataki homokkőből. Ott volt rendes kőbánya, a déllő felé. Homokkövet fejtettek. Sokan dolgoztak ott. Nagyapám is, édesapám, Bartha Lajos is.
Bizonyára így van ez minden székelyföldi faluban. A tehetség számos emberben szunnyadozik, csak az alkalom kell hozzá, hogy vésőt vegyen a kezébe.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 346
szavazógép
2011-10-26: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Mangalicától a pónilóig (Kisgazdálkodók)

A Szeredőponk alatti falu, Lisznyópatak a csend birodalma. Gazdasági élete archaikus. A frissen települtek – főleg a Cenk alatti városból – hétvégi házai már zárva. A szénégető oldalában sárgállik-pirosodik egy-egy öreg lombhullató fa. A hegylábi dombokról lekaszálták a sarjút, a simára fésült gyepen virít az őszi kikerics. Ifj. Mihály Tiborban régi, kedves nagybaconi barátunk fiát üdvözölhettük.
2011-10-26: Faluvilág - Iochom István:

Az utolsó csernátoni vízimalom

Hajdan negyvenhárom, a múlt század elején pedig harmincnégy malom őrölt Csernáton patakán, a Nagypatak mentén, az Ika és a Bartafalvi patakon, napjainkban csupán egyetlenegy zakatol az Ikavári csonka torony közelében, a Nagypatakon.