Hajdan negyvenhárom, a múlt század elején pedig harmincnégy malom őrölt Csernáton patakán, a Nagypatak mentén, az Ika és a Bartafalvi patakon, napjainkban csupán egyetlenegy zakatol az Ikavári csonka torony közelében, a Nagypatakon.
A harmincnégyből huszonöt épült a falun kívül, mintegy sortanyás települést képezve. A mestergerenda tanúsága szerint az 1836-beli, felsőcsernátoni Orosz Simon-féle malom újraépítve a Haszmann Pál Múzeum skanzenjében látható.
Bíró Sándor működteti jelenleg a több száz éves egyetlen vízimalmot, melyet az édesapjától, néhai Bíró Árpádtól örökölt. Bíró Árpád, a régi vízimolnárok utolsó mohikánja, nyolcvanhat éves korában, 2009. szeptember 2-án hunyt el. A molnár szerint a vízimalom a lassabban forgó vízkerék miatt tökéletesebb lisztet őröl, mint a kalapácsmalom. A malomkerék percenként 140–150-et fordul, nem égeti el az őrleményt, hanem jól összetöri. A csernátoniak leginkább sertések eledeléül szolgáló vegyes gabonát, kukoricát és búzát, illetve puliszkának való málélisztet őröltetnek. Gyermekkorában az övékén kívül még három működött, de azok a kollektivizálás idején megszűntek, tulajdonosaikat kulákként meghurcolták.
Bölöni Dávid, Csernáton község polgármestere régi molnárcsalád leszármazottja. Édesapját, néhai id. Bölöni Dávidot is a Duna-csatornához deportálták. Elmondása szerint Alsócsernátonban csupán két malom működött, Felsőcsernáton volt a vízimalmok faluja, Futásfalvától Szentkatolnáig és Dálnokig ide hordták a gazdák az őrölni való gabonát. A polgármester szülői házában 1675-beli vízimalom működött, aminek egyik érdekessége az, hogy az épületben egyetlen vasszeget sem találni. Minden fából készült, a fogaskerekek és a többi alkotó elem legtöbbször kőrisfából, ahol víz is érte, éger- vagy tölgyfából. A két malomkerék mindig két különböző keménységű kőből készült. Csíkcsicsóból és Szilágyságból vásárolták a malomköveket. Jól emlékszik arra, amikor kötelező közmunkaként árokpucolást tartottak, mindenki kitakarította a malomárkot, lecsapolták a vizet, és az ilyenkor kifogott halakat közösen fogyasztották el. Amikor kemény telek voltak, és jeget kellett vágni, akkor is segítettek egymásnak. A legtöbb malmot 1962 után átalakították, de több egykori malomtulajdonosnak vagy azok örököseinek megvan a teljes felszerelésük darabokban. Az épületek meglennének, a malomárkokat is vissza lehetne állítani, és ez vendégforgalmi látványosság lehetne.
A háromszéki vízimalom-tulajdonosokat egyesület létrehozására biztatja Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Mivel a megmaradt létesítmények magántulajdonban vannak, a helyi és megyei önkormányzatok csak abban az esetben támogathatják megmentésüket, ha egyesületbe tömörülnek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
