A saját hulladékőrség sem oldana meg mindent, de javítana valamelyest a helyzeten: megbírságolhatnák azokat, akik csak úgy eldobnak valamit, akik nem a megfelelő módon élnek a Teller Ede utcában levő hulladékudvar, illetve szelektív gyűjtőpontok által nyújtott lehetőséggel (nem válogatják szét a műanyagot, üveget, papírt, bomló anyagokat, olykor építkezési törmeléket, ruhát, hasznavehetetlen berendezési tárgyat, veszélyes anyagnak minősülő vegyszereket – maradék festéket, gyógyszert, égett olajat, kimerült elemet stb. – dobnak ki, sok esetben csak a konténerek mellé), akik kibelezik, illetve rongálják a kukákat, akik a kutyájuk hulladékát nem szedik fel (hiszen már zacskót és külön ürülékgyűjtőt is biztosít nekik a köztisztasági vállalat), sőt, azokat is, akik a magánházaktól a tömbháznegyedek gyűjtőibe viszik például az ág- és lombnyesedéket.
Nemigen látszik ugyanis annak a sok erőfeszítésnek az eredménye, amivel átlátható, használható hulladékgyűjtési rendszert próbált kiépíteni a Tega – véli az igazgató, aki azt is elmondta, hogy néhány hete egy utcaseprő-különítmény délutánonként is dolgozik, összeszedik a kukázók által kiborított, elszórt mocskot.
A köztisztasági ellenőröknek egyenruhájuk lesz, és a helyi rendőrséggel karöltve megpróbálják mederbe terelni a tiltások ellenére is mindenfelé látható szekerek forgalmát, ugyanakkor emlékeztetik a gazdákat arra, hogy a városba hajtó lovak faránál kötelező felszerelni a trágyafogó kendőt vagy zsákot. A köztisztaság fenntartására vonatkozó szabályok megsértéséért kiszabható bírság jelenleg 50–300 lej között mozog, ha naponta csak két minimális összeget hajtanak be, abból hónap végén kijön négy minimálbér.